A belső alapja a koponya 1

A belső felületét a koponya bázis, alapján cranii interna, van osztva három gödrök, amelyből az első és a közepén, teszünk nagy agy, és a hátsó - kisagy. A határ közötti elülső és középső fossae a hátulsó élei a kis szárnyak a ékalakú csont, a középső és a hátsó - a tetején a piramis a halántékcsont.

Anterior cranialis fossa, fossa cranii anterior, alakított orbitális része az elülső, rostacsont lemez a rostacsontban fekvő mélyedésben, kis szárny és részben a test a ékalakú csont. Az elülső cranialis fossa található a frontális lebeny az agyféltekék. A oldalán Crista Galli elrendezett laminák cribrosae, amelyen keresztül a szagló idegeket, nn. olfactorii (I pára), a az orrüreg és a. ethmoidalis anterior (egy. ophthalmica) kíséretében homonim vénát és ideget (az I ága a háromosztatú ideg).

Közel koponya- fossa fossa cranii média, mélyebb előtt. Ez elszigetelt középső rész van kialakítva ékalakú felsőtest felülete (nagysága sella), és a két fél. Ezek képződött nagy szárnyak a ékalakú csont, az elülső felülete a piramis és részlegesen mérlegek időbeli csontokat. A központi része a középső fossa foglalja az agyalapi mirigy, és oldalsó - halántéklebeny az agyféltekék. Kleredi a sella, a sulcus chiasmatis, a látóideg chiasm, chiasma Opticum. Mindkét oldalán a sella turcica fontos gyakorlati szempontból, orrmelléküregek a dura mater - cavernosus, sinus cavernosus, amelyben áramlási a felső és alsó okuláris vénába.

Átlagos fossa kommunikál a áthaladás az optikai szemgödör, canalis opticus, és egy felső orbitális fissura, fissura orbitalis superior. A csatornán keresztül fut a látóideg, n. opticus (II pár) és a szemészeti artéria, a. ophthalmica (belső nyaki verőér) és a nyíláson keresztül - szemmozgató idegek, n. szemmozgató (III pár), egy blokk, n. trochlearis (IV gőz) kisülési, n. abducens (VI pár) és a szem, n. ophthalmicus, idegek és a szem vénába.

Átlagos fossa keresztül kommunikál egy kör alakú nyílás, foramen rotundum, ahol a maxilláris ideg, n. maxillaris (II ága a háromosztatú ideg), s-palatinális pterigopalatális fossa. A infratemporal fossa ez keresztül csatlakozik a foramen ovale, foramen ovale, ahol a mandibuláris ideg, n. mandibularis (III ága a háromosztatú ideg), és a spinális, foramen spinosum ahol a középső agyburki artériát, a. meningea médiában. Közel a tetején a piramis szabálytalan alakú nyílás - foramen lacerum, amelyben van egy belső furat aluszékonyság csatornát a koponyaüreg belép a belső nyaki verőér, a. carotis interna.

Fossa posterior fossa cranii posterior, a legmélyebb és elválasztjuk a középső és felső szélei a piramisok vissza sella. Ez alkotja szinte valamennyi nyakszirtcsontba a test a ékalakú csont, a hátsó felületei a piramisok és a halántékcsont mastoid részeket, és a hátsó alsó sarkában a parietális csontok.

A hátsó scala központi öreglyuk található elején ez a rámpa Blumenbach, clivus [Blumenbach]. A hátsó felületen az egyes piramisok belső hallás nyitó, poms acusticus internus; áthaladnak az előlapon, n. facialis (VII pár), közbenső, o. intermedins, vesztibuláris-cochlearis és n. vestibuloco-chlearis (VIII pár) idegeket.

Között sziklacsont nyak és oldalsó részei vannak juguláris lyukak, foramina jugularia, amelyen keresztül glosszofaringeális, n. glossopharyngeus (IX pár), vándor, n. vagus (X pár), és kiterjesztés, n. accessorius (XI pár), idegek, és a belső nyaki Bécs, v. jugularis interna. A középső rész a fossa posterior úgy öreglyuk, foramen magnum occipitale, amelyen keresztül a medulla annak kagylók és artériák aa. vertebrales. Az oldalsó részei a nyakszirtcsontba, vannak olyan csatornák a nervus hypoglossus, canalis n. hypoglossi (XII pár). A középső és hátsó koponya- fossae különösen jól képviseli barázda orrmelléküregek a dura mater.

A szigmabél barázda vagy mellette van v. emissaria mastoidea, összekötő occipitalis véna és a véna a külső alapja a koponya szigmoid sinus.

Nyílásai