A Bíróság elnökének különleges szerepet és különleges követelmények

A Bíróság elnöke: a különleges szerepét és különleges követelmények.

A jelöltek kiválasztása a poszt bíró a verseny alapján, ami a demokratikus elv kialakulása az igazságszolgáltatás. Bármely állampolgár, aki megfelel a fenti követelményeknek, és aki letette a minősítő vizsgát kérheti a megfelelő Selejtező Bírói testület nyilatkozatot ajánlásait az üres állásra. De itt meg kell figyelembe venni, hogy a jelöltek a bírák, továbbá az elméleti tudás, gyakorlati képzés legyen jó erkölcsi tulajdonságait, így számukra a jogot, hogy megítélje mások.

Bekezdés szerint a 11. Cikk 2. Az említett törvény a szövetségi bíróság bírája, kivéve Magyarországon, az Alkotmánybíróság a bírák, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága és a Legfelsőbb Választottbíróság Magyarország először kinevezése három évre, és utána meg lehet rendelni ugyanabban a helyzetben fel határozatlan időre, amíg el nem éri a maximális életkor bíró (70 év).

A fenti követelmények pozíciójára jelölt bíró, teljes mértékben alkalmazni kell a rend és felhatalmazását bírósági elnökök és helyetteseik, kivéve a kifejezés a találkozót.

Elutasítva tisztségre jelöltek az elnökök és alelnökök a bíróság az ugyanezen bíróság ismét benyújtható a cél nem egy évnél korábban.

A hatáskörrel rendelkező elnökök és elnökhelyettest bíróságok szüntetni időszak lejárta, amelyhez hozzá van rendelve.

Legkésőbb hat hónappal a lejárat előtt hatáskörét elnökök, bíróság alelnököt, minősítési lapok alanyok föderáció bírák kerül be a médiában üresedés az idő és fogadnak jelentkezéseket helyeken a pályázók ezekben a pozíciókban, valamint az idő és a hely ellenérték beérkezett kérelmek .

A verseny ideje alatt a megüresedett pozíciók elnökei és elnökhelyettest a bíróságok minősítő táblák kérdései lehetnek, hogy sajnos nem szabályozza a jelenlegi szabályozás.

Tekintettel arra, hogy a korhatárt a hivatal bíró korlátozott 70 éves, és a hivatali ideje bírósági elnökök és helyetteseik hat év, logikus lenne azt feltételezni, hogy az említett pozíciókban nem lehet ajánlott egy személy 64 évesnél idősebb. Indokolt lenne a szempontból a célszerűség és stabilitásának biztosítása érdekében a hajók elkerülhető lenne a hat évre újra műszakban felügyelő vagy egyszerre több bírósági vezetők. Ez a megközelítés azonban nem felel meg az alkotmányos elvét a törvény előtti egyenlőség, mert a törvény más korhatárral, kivéve a korhatár a hivatal bíró, nem tartalmaz.

Ezért úgy vélem, hogy a jogszabály szükséges, hogy megoldja a kérdést, hogy a korhatár bíráinak kinevezésére, valamint a helyzet az elnök (elnökhelyettes) Bíróság. Például ez lehet a kora 67 év. És azok, akik fokozták korhatár, akkor tudatában kell lennie, hogy törekvéseiket válni bíró és a fejét egy alaptalan bíróság.

A jelenlegi szabályozás nem tartalmaz semmilyen korlátozást, hogy a kinevezését bírósági elnökök és helyetteseik, azok az egyének, akik megfelelnek az általános követelményeknek jelölt a pozícióra a bírák, de nincs előzetes szakmai tapasztalat, mint a bíró vagy a hossza kevesebb, mint három éve.

Véleményem szerint ezek a kérelmezők nem lehet kinevezni, hogy a poszt elnökei a bíróságok különböző okok miatt.

Ennek egyik oka szereplő jogi szempontból. A Bíróság elnökének - nem csak a rendszeres egység a bíróság foglalkozó igazgatási funkcióit. Először is, ő - a bíró.

A szabályok alapján 3. bekezdés Art. Törvény 11. Magyarország „A bírák státuszát Magyarországon,” a bíró a Szövetségi Bíróság először nevezi ki hároméves időtartamra. Ugyanakkor, pont értelmében 6-8 Art. 6-1 A törvény az elnökök, helyettes elnökei bíróságok különböző szinteken nevezik ki hat éves időtartamra. A összessége szabályok fentiekből következik, hogy a Bíróság elnökének, hogy egy hat éves hivatali időre ki kell nevezni a jelöltek, akik már rendelkeznek korábbi szakmai tapasztalat, mint a bíró, legalább három évig, mert különben nem fog megsértik az a követelmény, 3. bekezdés 11. cikkének a törvény elsődleges hároméves időtartamra a kinevezés helyzetének bíró.

A második pont, hogy kell figyelembe venni, amikor arról döntenek a kérelmező ajánlásokat a poszt elnöke a bíróság, csak jelenléte miatt a kérelmező az igazgatási ismeretek. Végtére is, amellett, hogy a jogalkotó az elnök, elnökhelyettes a bíróság hivatali bíró, rögzíteni is, és elvégzése egyéb eljárási hatáskörét.

Azáltal, Art. 6.2 A törvény „A bírák státuszát Magyarországon,” az elnök a bíróság, különösen, szervezi a munkát a bíróság határoz a belső szabályokat, elősegíti javítják a szakmai készségek a bírók, felelős általános menedzsment bírósági személyzet és egyéb szervekkel, a munkaszervezés a bíróság.

Alelnöke a bíróság gyakorolja a hatáskörét a szervezet a bíróság szerint a feladatok megosztása által létrehozott főbírája.

A törvény lehetővé teszi, hogy korán megszüntetése hatáskörét az elnök, az elnökhelyettes a bíróság, nem csak a helytelen igazságszolgáltatás, hanem a nem-teljesítéséből vagy nem megfelelő feladataik ellátása során.

Az a gyakorlat, a bírói tanács Képesítési a moszkvai régióban, arra utal, hogy az ok, ami miatt a elnökei és elnökhelyettest a bíróságok elvesztették hatóság, akkor szolgált a hiányosságok a szervezet a bíróságok.

A várakozás az elkövetkező újbóli kinevezését elnökök, helyettes elnökei a bíróságok csak remélem, hogy a jövőben a kérelmező ezeket a pozíciókat fogja jellemezni a szükséges üzleti és erkölcsi tulajdonságok és törvényhozó finomíthatja és optimalizálhatja a vonatkozó jogi rendelkezések.