Bell és Rose (natal’ya Shemet)

És a fűszál méltó a nagy világban, ahol nő.
Rabindranath Tagore

Az egyik kertben nőtt szép virágok. Igen, csak így kezdődik a történet.
Azt mondják, hogy minden már ott van, és azt is mondta egyszer? Ön bizonyára jobb. De még mindig hallgat. Végtére is, nem két történet pontosan ugyanaz, mivel nincs két egyforma sorsa két azonos fák, két azonos színű. És a régi mesét mondta egy új módon, sokszor akár egy teljesen más jelentése van.

Tehát, az egyik kertben nőtt szép virágok. A kertész nagyon szerette őket.
A kert volt az élete.
A kora tavaszi, amikor télen kiáltott elszabadult vízfolyásokba, de a hó nem teljesen megolvadt, kankalin virított a kertben. Gyengéd, úgy tűnt, töredékei drágakövek. Meglepő volt a látvány. De annak ellenére, hogy törékeny, de erőteljesen nőtt és virágzott között a hó foltokban. Gardener parton kis édes hagyma, ültetett őket az ősszel a különböző sarkaiban a kertben, és egyre inkább minden évben.
Követve faragott csipke útjukat a föld sötétzöld levelek fa kökörcsin. Mint mindenki más, én hívtam kertész hóvirág - a korai virágzás, a fehér csillagok, aranyos, és megható. Egy kicsit később, mint társaik az erdő, virágzik a kertben a virágok. Őket követte krókuszok, liliomok a völgy. Nem szabad siettetni nárcisz, majd - tulipán - egyszerű és dupla, világos és pasztell. Hatalmas pionokról sapkák hajlamosak lennének a földön a saját súlya alatt, ha nem támogatott a tiszta mentést. Több hatalmas bokrok jázmin teli kert bódító illata. Csodálatos, nagy fajtára orgonát nézett le rám nincstelenek, körömvirág és sarkantyúvirág. Morning Glory zsineg kitartó ostor ívek, kerítések, és úgy tűnt, hogy felszívódik a nap maga száz ő ibolyakék szemét. Kis ibolya, dáliák büszke, karcsú kardvirág, krizantém bájos ... még szeszélyes klematisz nőnek itt. A kezdetektől fogva a tavasztól késő őszig kert tele virágokkal - csodálatos birodalmába színek és illatok.
Igen, egy csomó furcsa színek a kertben. Gardener nem kímélte semmilyen erőfeszítést vagy idejük szép virágok. Bármilyen az időjárás, nem számít, a hő vagy az eső, dolgozott a kertben, és vigyázni a háziállatok.
De a legdrágább és legértékesebb az összes szín a kertész voltak a rózsák. Voltak nagy - rózsa, büszke szépség, virágok királynője.
- Mi vagy te szép virág - csodálta az embereket.
Gardener adta az összes csokrok. A legmeglepőbb az volt, hogy a színek nem lesz kevesebb. Éppen ellenkezőleg, ahelyett, hogy minden pengetős a virág nőtt néhány másik.
Még a kertész vágott gallyat az értékes rózsa, és nem bujkál valami, mondja meg, hogyan is kell tenni. De kevesen hozzászokjon szép szeszélyes.

De ha egyszer előfordult, hogy a kertész kellett ideiglenesen elhagyják a kertben. Kár volt, hogy részben a háziállatok. De semmit sem lehet tenni.
És a kert üres volt.
Időnként jött a nő és a lány ha minden rendben van, és válasszon egy csokor virágot.
Anélkül, hogy a kertész a kertben a gyomok gyorsan rendezni. Nem úgy, megakadályozta a legtöbb virág, de rózsák, rózsák. Amikor Kertész soha alatt rózsák nem volt egy fűszálat. És most a szépségek emelkedett fű, cserjék nőttek gyorsan és vidáman borított zöld szőnyeg a földön. Pimaszul megtámadta pitypang, vetette annak virág szára és az oldott a sárga fej. Szerényen, csendesen megjelent kamilla, lassan, de biztosan hegymászó felé a napot. Lenézett rájuk, ráncos emelkedett. Azonban pitypang mind egyformák voltak - nem figyel az elhanyagolása rózsák, ők virágzott, érlelt és szétszórva a repülő magokat.
- Milyen szemtelen - neheztelt rózsa. - Hogy merészelik! Ez a kertünkben. És nincs helye itt. Nos, hol van a kertész? Amikor visszajön, és kiutasítani tolvajokat?

És ha egyszer a rózsák között kikelt kis sarj harang.
Ő csírázott ki közel az egyik rózsát, ami a legszebb és legértékesebb a kertben. Soha a szára nem nő több, mint egy virág. De milyen volt ez a szép virág!
Maroon bud általában hosszú feloldódni, váladékozó csodálatos illat. Ezután a szirmok nyitott, és Rosa - csak gyönyörű - hosszú ideig helyesen uralkodott a virágok között.
Tehát, ez a lány mellé, közel a szár csíráztatott magvak harang. Félénken kinyújtotta vékony száron a nap.
Nem azonnal észrevette a rózsa, mert zokon, mert idegenek elárasztott kertben.
Csak nagyon szép Rose úgy érezte, hihetetlen történik. Mintha nem volt egyedül, és valaki más volt mellette, vele gyökér, a szára. Valaki félénk és diszkrét. És míg obszcén annak közelében. Rose megpróbált nem figyelni, és nem értette, hogy miért aggódik annyira neki ez az egyszerű szár véletlenül nőtt fel?
Az idegen nőtt, és elérte a fény. Egy reggel felébredt, látta, hogy Rose mellett a barátnője kivirágzott halvány lila harang az elegáns szár.
- Milyen okos tojás, - sziszegte rózsa.
- Brock! Gazember! - köpnek harmat.
- Alien!
- kertész, hogy ne!
- Hogy lehetne!
- Igen, ez így van, nem a kertész ...
A csengő csak félénken rázta a fejét egyik oldalról a másikra, és nem mondott semmit az ő védelmében. Nem érdekel, mit mondanak körül. Szinte semmit nem hallottam, nem láttam. Semmi, de szép rózsa, és a szél hálás volt a tény, hogy ő vitte be a kertbe.
- Ding-dong - óvatosan és csendesen, csengetett - Szerelmes vagyok.
És Rosa tett, mintha nem hallotta a szavait. Ő hallgatott. Valójában azonban hallgat figyelmesen és szerény dal, és az érzéseidet. Az idegen nem úgy tűnik, hogy ő szemtelen. Annyira szép, olyan szerény. És ugyanakkor olyan meghatóan szép.
- Mi mésalliance - sziszegte a barátait. - Hogy merészeli! És ez! Jó királynő, nem mond semmit!
Ó, hallottam valami csendes cseng túl jól. Igaz azt mondják - a gyűlölet élesíti hallás, hanem megfosztja az elmét.
Így nőnek fel harang. Talán ez a föld közelében Rose volt termékeny, akkor kényszeríteni adunk szerelmet -, de ez sokkal nagyobb és erdei társaik.
Rose nem javasolt, de nem tolja. És boldog volt egy két égbolt, egy dupla nap, és amikor a tréfacsináló szél berepült a kertbe, Bell hálás volt lehetősége rá, hogy a bársonyos szirmokat neki rózsát. Ő egy istennő, elérhetetlen, megközelíthetetlen neki. De ez a bensőséges és szép ....

Ahogy teltek a napok, a napsütés váltotta fel, az esős és a nap visszatér.
De ha a szél jött. Nem volt egy régi barátja, a joker és a tréfacsináló, akik magukkal hozták a frissesség és ízek távoli réteken. Ez egy gonosz és erős, és miután elkezdett szakadó esőben. Az eső és a szél is beolvadt egy őrült táncot.
Rose nagyon aggódik a csengőt. Szára annyira tehetetlen a szél. Lehajolt és ferde, az utolsó erőfeszítést, hogy ellenálljon a szél és az eső.
És akkor egy szélroham hajlított harang a földre, majd hirtelen dobta Rosa. Aztán az egyik szára kétségbeesetten és bátran behatolt a levelek között Roses. Rose tartotta tövisekkel menedéket az időjárás viszontagságaitól. Bell nem mondott semmit, csak óvatosan lehajolt, hogy a szeretett személy.
Így együtt mentek át a szörnyű vihar. És amikor vége volt, nem tudtunk elmenni.
Rengeteg virág a kertben szenvedett eső és a szél.
Legkevésbé kapta rózsák. Az erős szárak tartanak, és nem olyan rossz időjárás. De pitypang nem érinti egyáltalán. Örültek, bármilyen szél. Ő vitte a magokat őket.
A vihar véget ért, és a fényes nap megvilágított kert. A kert szép és friss eső után, és senkit nem érdekelt, hogy több törött százszorszép.
Bell nem szenvedett, és a rózsa gyűlölettel nézett ki, mintha nyíltan átölelte megmentője. És ő szűz, friss, eső mosott, büszke volt, és nem engedte. Bell volt csak boldog.
- Ding-dong, - ő halkan énekelt egy dalt a szeretet - ding-ding-dong.
- Milyen okos tojás, nézd-ka, - mondta az egyik rózsát. - Reméltem, hogy a szél húzza fel a gyökereket.
- És reméltük - az egyéb támogatott neki - és nekünk!
- Hiszen, Rózsa, rózsa a vércseppek legtöbb Aphrodite! Most kénytelen elviselni a környéken néhány csaló!
Rose tiltakozni akart, és emlékeztetni, hogy Aphrodité is szerette. Rózsák és, ami megjelent miatt a szeretet Aphrodite és Adonis, valami hasonló a harangok.
De Bell abbahagyta, és azt suttogta, mintha olvasott volna szem előtt:
- Nem, nem fogják megérteni.
Rose szégyellte a saját érzéseit, és nem mondott semmit sem a szomszédok vagy csengő. De nem kell, szóval - tudta, hogy szereti.
virágok a kertben éjjel aludt, aludt és a rózsa, fáradt a pletykák és pletykák.
De a szerelmesek nem aludt, és felnézett a csillagokra. Bell azt mondta Rose történet, amit hallottam, amikor még egy magot. Rose csendesebb, még mindig küzd a büszkeségét, de érezte, hogy hallgatólagos jóváhagyásával.
Miután a kertben lány jött vissza. Ő nem volt érdekelt a rózsák, de ő azonnal észrevette a harang. A kislány kinyújtotta a kezét, és megpróbálta rip, de fájdalmasan megszúrta az ujját a éles tövis rózsa.
A lány futott az anyja, és hogy szorította a pár csepp vér kezeljük a sebet.
- Csak azt akartam, hogy válasszon egy virág - mondta sértődötten a lány.
- Ne tépd, ne - mondta anyám szelíden - nézd mi a csoda - harang és a rózsa. Pilgrim, aki csodával határos módon szerezte a szél itt. Nézd. Hogyan csodálatos megjelenés mellett bordó rózsa és finom lila harang!

Némi idő telt el, és a kertész vissza. Felnyögött és Akhal, nézte a benőtt kert.
- Ó, a virág! Ó, a rózsák! - ismételte meg.
És azonnal elmentem dolgozni.
- Ó, végre, - emelkedett diadalmas. - Végül, ez a törvénytelenség akkor ér véget!
Nem boldog csak harangok és gyönyörű rózsa. Ők csendben álltak, várva sorsukat.
Természetesen, az első dolog Gardener kezdett utasítsa el a hívatlan idegenek kedvenc rózsa. Először Gardener kihúzta az összes pitypang, százszorszép és vypolol minden füvet.
És csak akkor vette észre a harang, húzza át a luxus Rosa.
Rosa volt a félig nyitott, még mindig a bajt, és néhány szelíd lila harang tűnt, hogy támogassa őt szép bársonyos szirmok.
- Ez nem is az a hely - mondta a kertész.
Kéz a kemény munka kesztyű nyúlt Rose. Bell összerezzent, megborzongott Rose ... És úgy tűnt, még szorosabban összefonódik vannak egymással, és érezte a közeledő elkerülhetetlen katasztrófa.
... Ez kertész megfogta a vékony száron erdő vendégeket. Rose Gardener akart szúrni, de nem tudott áthatolni a szívós kesztyű.
- Végül - örvendezett többi rózsa.

Összeszedte minden erejét, és Bell felé fordult virágot Rosa.
- Szeretem - suttogta.
Megdermedt büszke szépség, nem mondott semmit. Nem volt ideje.
Előestéjén egy zápor, és a talaj nedves volt. Gardener könnyen otthonától erdő virág, ami annyira ki a kertben nőtt.
Breaking egy vékony szár, dobott egy csomó fű kiszakított, amit egykor a harang. Aztán felvette fű villa, viselte a komposzt. Könnyek csillogtak között sárga-zöld fű lila virágok.
És amikor a kertész jött vissza, látta, hogy a szép Rosa, egy gyöngyszem az ő gyűjteménye, a büszkeségét, a legszebb virág ...