Ki a felelős az elárulása felesége
Tavasszal elmentem egy dízelmotor az egyik regionális központ. Leült egy üres helyet a bejáratnál. A másik oldalon az autó is ültem egy férfi eltemetett egy dobozban. Azt hittem -, hogy akkor úgy, ha egy sötét utcán. Diesel mozgott és kikapcsolta a fényt az autóban. Hamarosan egy fárasztó a kerekek kezdtek elalszik. A dízel lassan vánszorgott előre a végső állomás, és megállt a félig elfelejtett leáll. Egyikük már a dízel. Leszármazottja egyre több ember, és lement az autó még. Között, akik azért jöttek, volt egy ismerős a szomszédom, és ő nevezte. A férfi körülnézett, és azonnal elmosolyodott. Üdvözölték egymást. Elkezdtünk beszélni a közös barátok. Az üzleti utak, órák. És akkor beszélünk egy nagyon kényes ügyekben.
- Ön vele már nem él - kérdezte hirtelen a közelmúltban lépett az autó ember.
- Igen, egy évre már. - Azt morgott válaszul társa. - Ez most az én anya a fiával.
- Egyedül a lakásban?
- Én is a szülők.
- És, hogy a lakás, bérbe? - Ne hagyja, hogy egy ember.
- Nem. Üres. Kár, hogy adja át. Én megúsztam a javítást is. Engedd el a bérlők - minden raskurochat.
- Mi az kellett volna? Pénz Hát jó hoztál. Én nem sajnálom semmit sem őt, vagy a fiának.
- Igen, elkapta egyszer kedvese. Bár ismerős nekem sokáig beszélünk erről, hogy amikor utazom, ez vezet a képzelet maga az ember.
- Így, hogy most fordul vele.
- De miért van szüksége rá. Felesége van.
- Így lehet tenni vele ismét egyed?
- De ez nem az. Soha. - mondta a férfi, majd megállt, majd hozzáadunk egyfajta vágy a hangjában. - Ez a munkám, a műszak hibáztatni. Otthagyta a nő egyedül otthon. Azonban, ő többet követelt pénzt. De a hibás az óra.
De tényleg, ki a hibás, életkörülmények, illetve a természet és a neveltetés, a felszarvazott férj a nő?
Hivatalos csoport „kis ország” VKontakte „Én és Te”
→ Oksana Veklicheva
→ Oksana Veklicheva
→ Farhod Mirakhmedov
→ Oksana Veklicheva
→ Oksana Veklicheva
→ Farhod Mirakhmedov
→ Oksana Veklicheva