Lva Tolstogo regény „Háború és béke” az értékelésben az író kortársai, Tolsztoj Lev

L. 1869-ben Tolsztoj befejezte munkáját a legnagyobb új-eposz „Háború és béke”. Book kortársak észlelt eltérően öröm kimondani idegenkedés. Sok véleményt elfogult volt, én személy szerint úgy érzi, amatőr megközelítés.

Volt „egyenlő a művész” van szükség, amely kifejezhető valódi értékelését „Háború és béke” hangja „a hatalom.” Ez az, amit tett Ivan Sergeevich Turgenev - egy régebbi kortárs Tolsztoj, részben a tanára az irodalomban.

Tolsztoj volt ellenszegülő tanuló. Ő kapcsolatait Turgenyev összetettek és az életben és az irodalomban. Ez egy furcsa ellenségeskedés és furcsa barátság között két nagy kortársak, ami felkeltette a figyelmét, és zavartan életrajzírói. „Nem író, nem kritikus nem fizetett” Háború és béke „annyi figyelmet - mondta N. N. Gusev, - mint egy barát-ellenség Tolsztoj - Turgenyev.

Turgenyev olvasni „Háború és béke”, mint egy történelmi regény, és megpróbálta ezt a terméket használják, hogy megítélje a művek ebben a műfajban. „Hol jellemzői a kor itt -, ahol a festék történelem? - csodálkozott Turgenyev. - ábra Denisov elegánsan készült, de jó lenne, mint a minta a háttérben - a háttérben akkor és ott. "

Ezen felül. Turgenyev érzékelt „Háború és béke”, mint a magyar lélektani regény, tartózkodó aktuális információkat a sok modern dialektikus filozófia. „Nem fáradt Tolsztoj - írta Turgenyev - az örök érv, hogy - gyáva, mondván e vagy sem - az egész patológiai a csatát?”. Mi Turgenyev úgynevezett „örök érveket” - ez az, amit ő adózik a „Megjegyzések a Hunter” ( „Hamlet Schigrovskogo megyei”) és a „Rudin” regény.

De ugyanakkor, Turgenyev türelmetlenül várja a folytatást, és figyelmesen olvassa el az új fejezeteket. „De minden - oly sok szépség páratlan ebben a regényben - vallotta -, mint a vitalitás, az igazság, és a frissesség - lehetetlen nem elismerni, hogy a megjelenése” Háború és béke „Tolsztoj lett az első helyen az összes mai írók . Alig várom, hogy a negyedik kötet. " Turgenyev nemcsak világossá tette, ő egy teljesen új történelmi és esztétikai kérdés. „Vannak dolgok, ebben a regényben, amely kivételével Tolsztoj, senki sem az egész Európában nem kell írni, és ez felkeltette bennem a hidegrázás és láz az öröm.”

Más a helyzet, ha Tolsztoj fordul filozófia. Turgenyev nem szimpatizálnak a vallási eszmék Tolsztoj. Nem meglepő tehát, hogy annyira szkeptikus megjegyzéseket filozófiája: „Az a baj, ha autodidakta, sőt az íze Tolsztoj, vállalja, hogy filozófáljon.”

Logikusan (valójában nem volt autodidakta módon, a szakmai filozófus Berlin diploma), Turgenyev jött a kiábrándító következtetést. De ő nem csak egy filozófus, hanem egy nagy művész. És amikor megkapta a közvetlen észlelés „lesz”, az eredmények mást bizonyít: „Tolsztoj igazi óriás a többi között az irodalmi testvérek - vallotta Turgenyev - és ad nekem a benyomást egy elefánt a menazséria: kényelmetlen, sőt nevetséges - de ez óriási, és milyen okos! Isten ments, hogy írjon még húsz kötetek! "

Az ő „Irodalmi emlékiratait”, mondta Turgenyev, Tolsztoj az erőssége a kreatív tehetség felelős minden megjelent az európai irodalomban 1840 óta. Más szóval, összehasonlítja azt a neve a nevét, mint a jól ismert nyugat-írók Balzac Flober Stendhal.

Turgenyev, Flaubert elküldte az első „néhány meglehetősen gyenge, de készült” gondos és a szeretet „a fordítás a” Háború és béke ". Flaubert-t sokkolta ez a könyv. „Köszönöm, hogy nekem a lehetőséget, hogy olvassa el Tolsztoj regénye - írta Turgenyev. - Ez egy első osztályú termék. " Flaubert valamint Turgenyev, nem érzik különösen szimpátiát Tolsztoj filozófiai digressions, sőt sajnálom, hogy azt mondják: „ismételte, és elmélkedik.” De az ismétlés és filozofálni tűnt neki fontos jellemzője az új forma is, nemhogy annak tartalmát.

Turgenyev megjegyezte „Háború és béke” a legfőbb érték az epikus elbeszélés maga a művészet. „Ez a kiterjedt termék táplált epikus szellem; ez a magán- és közéletben Magyarország a korai években a század helyreállt workshop a kezét. "

„Háború és béke” bonyolult, mert képviselte a nemzeti élet történelmi és örök formák, „Mielőtt az olvasó halad egy egész korszak, gazdag nagy események és nagy emberek ... Telepített világ számos kikapta jobb az életet típusok. tartozó valamennyi társadalmi réteg. "

A nyílt levelet a kiadó (és az olvasók) párizsi sajtó Turgenyev jellemezte a könyv egészének. De általában, úgy tűnt neki, natív enciklopédia, megtestesítve az egyetemes tudás Magyarországon.

„Count Tolstoy - író magyar mag - írta Turgenyev - és hogy a francia olvasók, akik nem taszítja néhány szószaporítás, és a furcsa valami ítéletek helyes azt mondani, hogy” Háború és béke „nekik sokkal közvetlenebb és pontosabb képet a természet és temperamentuma a magyar nép és az orosz élet általában, mint ha volt olvasni több száz művek néprajz és történelem. "

Újság és folyóirat kritikusai '60 -as első megjelenése »Háború és béke« a sajtóban fejezte néhány alapvető rendelkezéseinek a művészeti forma ezt a könyvet, történelmi és esztétikai tartalmat.

Nem minden a fenti, majd belépett a irodalomtörténet, nem volt egyformán értékes. Idő tette az anyagok kiválasztásának. De kiderült, hogy „weeded ki”, szerepet játszott a történelem ismerete művészeti világ Tolsztoj. A korszak a 60-as követelt „Az emberek azt gondolták” az irodalomban, és volt néhány „Háború és béke”.