Margarita Baranova Cavafy fordította Brodsky

város
Azt mondogatom: „Megyek egy másik országba, más tengerek.
Miután ezt a lyukat valami úgy tűnik, mint a paradicsom.
Nem számít, mennyire küzdök, én örökre itt mi megragad sorsát.
A szívem van eltemetve ez a hely üres.
Mennyit tud kikapcsolni az agyad,
félre későbbi élet!
Itt, bárhol nézel - látod holt tárgyak,
érzések romok parázsló parázs napig.
Mennyi erőfeszítést töltött itt, dobott a szél, semmi. "
Nem látja az új föld - ez képtelenség és hazugság.
Mert akkor ez a város fogja követni mindenhol a régi papucs.
És te vén ezekben homályos negyedévben,
ezek a falak fehér whisky pozhuhshih tiéd.
Város mindig veled, mint a sorsa minden CROI.
Egyik itt vasút, nincs fürdés gőzhajók itt.
Blow életed ebben a halott sarokban, nem Csodában:
távolodik tőle, nincs menekülés a földön.

falak
Könyörtelenül, közömbösen, anélkül, hogy a lelkiismeret és a szégyen
emelt falak körülöttem süket.
Azt immured bennük. Hogy kerültem én ide?
Nem baj, abban az értelemben, hogy ne vegye az esetben változó.
Még mindig sokat: a vér még mindig forró.
De hiányzott az építkezést. Úgy látszik, én beárnyékolta,
és nem vettem észre tégla termesztéséhez.
Apránként, de én véglegesen elválasztani a világon.

windows
Ezekben komor szoba megszerezték régen,
Minden alkalommal, amikor megpróbál találni legalább egy ablakot,
így nyissa meg. Ray behatolt kívülről, I
Lehet találni vigaszt. Behatolt a külvilágtól
Azt tette volna az élet elviselhető. De nincsenek ablakok,
és talán jobb, hogy nem nyitható meg:
lehetséges, hogy a fény csak egy új zsarnokságot.
Ki tudja, milyen dolgokat tud rávilágítani.

Konstantinos Kavafis, transz. Shmakov által szerkesztett I. Brodsky.