Michael Prishvin - vadászkutyák (novelláskötete) - oldal 4

Romka brehnul és felugrott. Jobb a félelem úgy tűnt neki, mintha ébredt egy tégla és alig mozgott. Érdemes megnézni a távolból - nem, nem kap ki a tégla. Csendben sunyi, akik óvatosan le: hazugság.

- Ismét brehnut?

Brehnul és felugrott.

Ezután Barking futott Cat Romina anya meredt, ahol a fia ugatott, és lassan, egy létra létra ereszkedni kezdett. Abban az időben a római természetesen megállt ugat, bízza ezt a munkát az anyja, és úgy nézett le sokat merészebb.

Kate tudta, hogy a szag Romina mancsok szörnyű jel egy tégla, megszagolta: tégla volt teljesen halott és biztonságos. Akkor, abban az esetben, hogy fokozatosan beleszagolt mindent, semmit sem találtak gyanús, és elfordította a fejét, a szemei ​​mondta a fiának:

- Azt hiszem, itt minden rendben van.

Miután Romulus telepedett le, és megcsóválta a bot. Kate emelkedni kezdett, utolérte az anyja, és húzni kezdte a fülét.

AWFUL TALÁLKOZÓ

Köztudott, hogy minden vadász, nehéz megtanulni a kutya nem üldözni állatok, macskák és nyulak, de csak meg kell nézni a madár.

Egy nap alatt a leckét Romke jöttünk egy tisztásra. Ugyanaz elszámolási jött tigris macska. Romka volt a bal kezével tőlem, és a macska - a jobb oldalon, és így volt ez a szörnyű ülésén. Egy pillanat, a macska megfordult és a nyomában, és rohant vele Romka. Nincs idő, sem síp, sem kiabálni „tubo” [2].

Körülbelül egy nagy terület nem volt egyetlen fa, amely egy macska tudott felmászni, és menekülni a kutyák - a bokrok és tisztásokon vég nélkül. Járok lassan, mint egy teknős, megvizsgálja a nyomokat Romkinyh mancs a nedves talajon, a szennyeződés a szélek körül pocsolyák és a patakokat a homokban. Sokat mozdulok gyep, nedves és száraz, perebrel két patak, két mocsár, és végül, hirtelen megnyílt: Romka mozdulatlanul áll a tisztáson, véreres szemek; ellene, nagyon közel, tigris macska - vissza hajlott rusztikus pite, farok lassan emelkedik és süllyed. Könnyen voltam kitalálni, hogy mire gondolnak.

Tiger cat mondja:

- Persze, akkor dobja rám, de ne feledje, egy kutya, nekem vannak tigrisek! Csak próbáld, sunsya, kutya, és adok egy tigris a szemet.

Romka értem ezt:

- Tudom myshatnitsa hogy adsz nekem egy tigris a szem, és mégis szakadás van a felére! Itt hadd csak egy kicsit gondolkodni, hogyan lenne jobb, ha elviszi.

Gondoltam: „Ha én megközelíteni őket, a macska vette a bokáját és hadd Romka Romka Ha megpróbálja felhívni ....”

Gondolja meg kétszer, de el voltam foglalva. Úgy döntött, hogy szelídítés az állatok egy beszélgetés jóban. A legszelídebb hangon, otthon a szobában közben a játékot, hívtam Romka név és apai:

Hunyorogva. A macska üvöltött.

Akkor sírtam nehezebb:

Romka félénk és erősnek tűnt. Côte erősebb Provo.

Megragadtam a pillanatot, amikor Romka nézett, tudta emelni a kezét a feje fölé, és úgy cselekedjetek, mint ha a fej és csapkod vele, és a macska.

Látva ezt, Romka hátradőlt, és a macska, azt gondolva, hogy Romka chickened, és titokban persze örült, hogy a túlfolyó Provo rendes macskák győztes dalt.

Fájt az érzések Romka. Sétált visszafelé, hirtelen megállt és rám nézett kérve.

Aztán ismét kezét a levegőben, levágta a fejét, és harsányan minden visszavonhatatlan döntését:

Hajolt tovább a bokrok, megkerülve jött. Tehát én kitört a vad kutyák.

Iskola a bokor

Meg kell tanítani a fiatal szetter kutya, így ő futott a területeken bárhol vadász többé ágyútűz ötven lépést, és az erdőben még közelebb, és ami a legfontosabb mindig emlékezni a gazda és nem vehet részt az ügyek. Mindez együtt - a jogot, hogy járni körbe a területen, és nem veszíti el a mester az erdőben - úgynevezett reguláris keresést.

Elmentem egy dombon borított cserjék, és felkapott egy Romka. Ez a cserje kivonják a település lakói számára csökkentésével üzemanyag, és így nevezte a kihívást. Persze, minden szakaszokra oszlik, és mindegyik úgy bandájával, ahogy kell. Néhány nem vette, és egy vastag részén szigeten áll. Néha kopogtat nagyobb és változás továbbra is növekszik. És néha minden tiszta vágás le ez a banda csak egy halom rothadó bokrok. Ezért ez az egész nagy domb hasonló a fej, levágott vak borbély.

Nehéz volt elhinni, hogy egy olyan helyen, közel a város lehetne hajtott minden játék, mint a tanár egy fiatal kutya egy üres hely az elején sokkal több, mint egy gazdag játékot. Karcolja meg a kutya megtanulja, egy eset: a jogot, hogy futni, egy pillanatra sem szabad megfeledkezni a gazda.

Azt leakasztotta a pórázt, megsimogatta Romka. Nem érzem, amikor kikapcsolta, mellettem állt, mint kötve.

Legyintett előre, azt mondtam:

Megértette, és rohant. Egy pillanatra eltűnt a bokrok, de elvesztette szem elől, ijedt, és visszatért. Néhány másodpercig állt, és úgy nézett rám furcsa, - úgy tűnt, hogy fényképezett, hogy elvezesse a lenyomata én ábra szerint, majd tartsa a memóriában a bokrok között és a tuskók anélkül, hogy emberi formában. Érettségi után ebből a titokzatos munka, megmutatta a mindig csóválja rúd és elmenekült.

A bokor - nem a területen, amely mindig látta a kutyát. Az erdő meg kell tanítani a kutyát, majd eltűnt a bal kezével, tette láthatatlan kör, és ütött a jobb karon, fonott, mint egy búgócsiga.

És azt tudni kell, hogy ha a kutya nem jött vissza a jobb oldali, akkor valahol a közelében érzékelt játékot, és légy vele. különösen jól néz a kutya, ha megy, hogy az elszámolási, kutya most majd áthalad a nyomvonalat.

Itt van a Romka eltűnt a bokrok és nem tért vissza. Nagyon örülök a szabadság érzése volt, hogy először egy erős kötődés a gazda. Így legyen, ha jól értem: Én egy vadász és imádom is. Csak tanítani neki, hogy élvezhesse a szabadságot összhangban velem, és én, és ez jobb lesz. A nagy ugrások, hogy ne hagyjuk magunk mögött egy része a következő, amit könnyű lenne neki, hogy találja meg, rohantam át a bokrok egy másik tisztásra. Ott, a közepén van egy nagy boróka bokor. Futottam fel, volt egy hatalmas ugrás a közepén a bokor, és elbújt.

Szerint a nedves talaj nem hallotta a csavargó kutya mancsát, de a távolból jött oda hozzám ropog bokrok és gyakori haha ​​Nye. Megértem, hogy jó haha ​​Nye, amit nem fogadott el, én rohantam minden sietség, hogy megkeresse és azonnal megfulladt nehéz megduzzad. Azonban ez teljesen igaz számított a hely az én dolgom: az első söpör végig a mezőn, ahol elkezdtem ugrás.

Amikor minden csendes volt megint ez jelzi, hogy ő éles síp. Nagyon hasonló a játék a bújócska.

Saját síp elérte a fülét, talán csak abban az időben volt, amikor veszteséges valahol a réten, és figyelt. Azt helyesen azonosította a kiindulási pont a hang, elindult teljes sebességgel egy mozdony ha ha Niemi és elején kezdődött a tisztás boróka bokrok.

Álltam a bokor.

A gyors futás és szörnyű érzelem letette a nyelv oldalán az állkapocs. Ebben az állapotban, természetesen, nem tudott érzek semmit, és az ő esetében volt csak a tárgyaláson: fül perepolovinil, az egyik fele a költségeket, a másik, letörik, lóg, és mégis közel fülnyílás. Megpróbálom, hogy meghajoljon a párt - nem hallani, a másik - nem hallható. És végül rájöttem, hogy mi folyik itt: ő nem hallja, mert elnyomja a hangot a mester a levegőt, bol szájába. Bezárja a száját, sietve megragadta az egyik ajak, és így hallgatni a kiválasztott ajkát.

Nem nevetni láttán egy ilyen vicces arcok biggyesztette ajkát, úgy rögzítse a száját a kezével.

De nem hallotta. mester nélkül úgy tűnik, hogy neki a természet, hogy mi most a sivatag, ahol csak a farkasok kóborolnak egyedül, ősei. Ők soha nem fogja megbocsátani neki, mert elárulta az oka a farkas, mert a szerelem egy férfi az ő meleg sarokban a kenyér és a só. Ők lesznek széttépték és megették. Élni farkasok, meg kell üvölteni, mint egy farkas.

És megpróbálja. Felemeli a fejét magasra, és üvölt.

A hang még sohasem hallott. Ez tényleg szaga farkas sivatagi ember nélkül. Pontosan ugyanolyan üvöltő fiatal farkas az erdőben, amikor anyja elhagyta ragadozó és nem tért vissza ...

Igen, ez az, ami történik. Wolf queen megragadott egy birka, és hordozza azt a gyerekeknek. A vadász követte az útját, és elbújt a csapda. A nőstény farkas megölt. Egy ember jön a kölykeit, vigye őt és táplálja. Mérhetetlen gyengédség tartalékok a természetben, az ő érzései a kölykök az anya átvisszük egy ember, nyalás kezét, ugrás a mellkasán. Nem tudják, hogy a férfi lelőtte a valódi anyja. De vad farkasok mind tudják, hogy halálos ellenségek az ember, és ez az áruló farkas az esetben a kutya.

Romka így panaszos üvölt, hogy tömörített szív. De nem lehet sajnálni: én vagyok a tanár.

Ő fordított vissza hozzám, és hallgatja a másik oldalon. Talán valahol az égen repülő szalonka síp?

Ne menj oda, ha megvan a tulajdonos, és hogy ő hívta őt a mennybe?

És ez talán a közeli mocsárban tehén megijedt bíbic, ő levette közönséges fütyülő: „Kinek vagy te?” Ez nem olyan nagy, és nem is olyan messze, nagyon is lehetséges, hogy fütyült host.

Romka szöszt mind támadott rá: „Kinek van?”, És én követtem élesen fütyült: „Itt vagyok!”