Olvasóterem - archív töredékek szobák - 2019 - 7. szám - papucs elefánt
Több, mint bármi, szereti az elefánt fut. Nagyon gyorsan. A szél fütyül a füle. Itt vagyok, csak futott ritka, mert minden alkalommal, amikor rosszul végződött számára. Itt van most.
- De én vagyok az elefánt - elefánt meglepett, és futott tovább.
- Hé, csendes, haver! A taposás a fejét az én kókuszdió esik! - panaszkodott Rhino.
- Sajnálom - mondta az elefánt, és gyalog mentek.
- olyan zajos, írok egy panasz ellen - kiabált Elephant papagáj tenyérrel. - Van egy koncert holnap, nem tudok koncentrálni.
- Sajnálom - mondta az elefánt és vánszorgott céltalanul.
- És miért olyan hangos trapp! - felháborodott Oroszlán. - Van egy gyerek alszik!
- Elnézést - suttogta elefánt ment lábujjhegyen.

Az elefánt megállt és hallgatózott.
- Sürgős hagyja el a termet! - megparancsoltam a hang. - A take csak a legszükségesebb.
És akkor jobb az elefánt lába látszott apró bőröndöt mögötte - Krot, aztán egy szatyrot a feleségével, a Mole, és végül kimászott a gödörből tizenegy kis vakond a játékot a kezében.
- Sajnálom, annyira ügyetlen, - Elephant elnézést kért, és sírt.
- Árvíz! Árvíz! - visította krotyata.
- Ne ess pánikba! - Mole mondta. Letette a bőröndöt a földre. Elefánt járt körül, és visszament a felesége és a gyerekek.
- Ez nem az árvíz, - nyugtatta mindenkinek. - Ez az elefánt sír.
- Sajnálom-és-és te! - mondta könnyes szemmel Elefánt és üvöltött még hangosabban.
Minden mol sorakoznak előtte a Elephant:
- Elephant sírás - mondta a legfiatalabb krotonok és nézte a tomboló elefántot is sírni kezdett.
Egy perc múlva mind a tizenegy anyajegyek üvöltött három forrásból.
- Nyugodjon meg! - meggyőzte az anyjuk.
- Nem lehet, - mondták.
Miért krotyata nem megnyugodni, és úgy döntött, hogy milyen a probléma Elephant, olvasta az újságban szobában.