Összefoglaló az erkölcs és az etika szabályainak a magyar jog - a bank kivonatok, esszék,

ahol a büntetés alapja a jogállamiságot.

Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az adatok a szociológiai tanulmányok különböző időpontokban és különböző országokban természetesen azt mutatja, hogy van egy elég jelentős személyek csoportja, akik nem követnek el bűncselekményeket, csak azért, mert attól tartanak, büntetőjogi, hogy nem tekintik erkölcsi dimenzióját a jogállamiság, koncentrálva csak a büntető és megfélemlítő funkciót.

Egy nagyon érdekes példája a befolyása a tükörképe a közerkölcsöt a szabályozás, hogy elváljon a bűncselekmények nem büntető erkölcsi alapon körülmények között, amikor a nagyon fizikai része jár ugyanúgy.

Bizonyos esetekben, törvény, noha néhány formai jellemzői a bűncselekmény (például ilyen cselekmény más körülmények között meg lehet tiltani a büntetőjog büntetés terhe mellett) nem minősül bűncselekménynek alapján az a tény, hogy azok a körülmények, amelyek mellett azt elkövették, amennyiben a büntetőjog, cselekményeinek kizárólagos bűnözés. Ugyanakkor, az oka az ilyen cselekmény, bár hasonló bűncselekmények körén kívül hozzák a bűncselekmények, sőt, morális okokból.

A jelenlegi pillanatában a büntető törvénykönyv, a körülmények ellentétes bűnözés felsorolt ​​8. fejezet, amely hat különböző hasonló körülmények (a RSFSR Btk amely megelőzte a jelenlegi büntető törvénykönyv, csak úgy tekintették kétféle ilyen körülmények között - az önvédelem és a szélsőséges szükségességét).

Először is az a körülmény, kivéve a bűnözés, a 37. cikkel összhangban a Btk. önvédelem:

„1. Nem bűncselekmény, hogy kárt okoz a támadónak önvédelemből, azaz az egyének védelméről és jogait alperes vagy más személy jogilag védett érdeke a társadalom vagy az állam a szociálisan veszélyes túlkapásokat, ha ezt nem lépte túl a szükséges védelem.

2. A jobb önvédelmi egyformán minden olyan személy, függetlenül attól, hogy szakmai vagy egyéb speciális képzési és hivatalos álláspontját. Ez a jog ahhoz a személyhez tartozik, függetlenül képes elkerülni a szociálisan veszélyes támadást, vagy kérjen segítséget más személyek vagy hatóságok.

3. túllépné szükséges védelemhez szándékos cselekmény, egyértelműen nem áll összhangban a jellegét és mértékét társadalmi veszélyt a támadás. "

Bizonyos körülmények között feltétlenül szükséges adni a 39. cikk:

„1. Ez nem egy bűncselekmény, hogy kárt okoz jogilag védett érdeke állapotban szélsőséges szükségességét, vagyis hogy megszüntesse a közvetlen veszélyt az egyén és a személy jogait vagy más hársak, jogilag védett érdeke a társadalom vagy az állam, ha ezt a veszélyt nem lehet kiküszöbölni más eszközökkel és így azt nem lépte túl a szélsőséges szükségességét. "

Tovább körülmény kivételével büntethetősége cselekmény megítélése szerint a büntető törvénykönyv egy ésszerű kockázat, részletes és viszonylag részletes meghatározása, amelyet adott 41. cikk:

„1. Ez nem egy bűncselekmény, hogy kárt okoz jogilag védett érdekek ésszerű kockázat elérése társadalmilag hasznos célokat szolgál.

2. A kockázat elismert érvényes, ha a megadott cél nem lehet elérni nem jár azzal a kockázattal jár akciók (tétlenség), és az a személy, aki elkötelezett a kockázat hozott megfelelő intézkedéseket kár megelőzése jogilag védett érdekeket.

3. A kockázat nem ismeri el érvényesnek, ha azt tudjuk, hogy veszélyt rejtenek magukban, hogy a sok ember életét, a fenyegető ökológiai katasztrófa vagy állami csapás. "

Így a törvény megfelelő közerkölcsöt elfogadott a társadalomban, akkor is, ha azok hasonló megjelenésű bűncselekmények lehet elszámolni jogos.

„1. Az a személy, aki a bűncselekmény után történt mentális zavar akadályozza őt észre a tényleges természetét és társadalmi veszélyt tettei (tétlenség), vagy irányítani őket, mentesül a büntetés, és az a személy büntetését töltő, felszabadul a további szolgálatot. Az ilyen személyek a bíróság elrendelheti a kötelező orvosi intézkedéseket.

2. Az a személy, aki rosszul lett, miután a bűncselekmény súlyos betegség, amely megakadályozza szolgálja a mondat, a bíróság mentesülhetnek a büntetés alól ...”.

Mivel nyilvánvaló, hogy az a tény, hogy egy súlyos betegség (2. o.) Nem változtatja meg azt a tényt, a jogellenes intézkedés, és hivatkozott a felelősséget visszavonását, mentességet a büntetés végrehajtására kerül sor, látszólag okokból erkölcsi jellegű, mert ellentmond a humanitás, az érzékelt ma az egyik alapja az egész rendszer az erkölcs.

Végül egy másik tükrözi a szint az erkölcs és etika a magyar büntetőjog, jogi normák, közvetlenül tükrözi az uralkodó eszmék terén az etika és az erkölcs.

A Btk Magyarországon ilyen szabványok közé tartoznak azok fejezete tartalmazza 25 A Büntető Törvénykönyvben ( „elleni bűncselekmények a közegészségügy és a közerkölcs”).

„1. Megszentségtelenítése a holttesteket, vagy megsemmisül, megsérül vagy meggyalázása temetkezési helyek, sírkövek szerkezetek vagy temetői épületek szánt szertartások kapcsán a temetés a halott, vagy a megemlékezés kell büntetni a bírság 50-100 alkalommal a minimálbér, illetve a bér vagy egyéb jövedelem az időszak egy hónap, vagy a kötelező művek időtartamra 120-180 órát, vagy a büntetés-végrehajtási munka legfeljebb egy év, Lieb szabadságvesztés legfeljebb három hónapig. „).

Ebben az esetben a jogállamiság közvetlenül védelmére kijelölt erkölcsi morális a társadalom, ami a vállalat felismerte a lehetőséget, valós veszélyt fennállásának eredményeként súlyos megsértését erkölcs. Alig meggyalázása hullák képes okoz semmilyen kárt, kivéve az erkölcsi, de egy ilyen jogszabály rögzíti a Btk mint bűncselekmény, hogy egy társadalmilag veszélyes értelmében tiltott büntetést. Úgy tűnik, hogy ez a helyzet jól illusztrálja egy különleges szerepe van az erkölcsi és etikai normák kialakulását a jogrendszer, a tartalom jogintézmények.

Bár az ilyen jogi aktusok, mint amilyennek látszik, a legtöbb közvetlenül kapcsolódik a gondolkodás, az erkölcs és a morál a törvényt, még ez is csak egy speciális eset, amikor a jogállamiság tiltja kárt okoz a közerkölcs és erkölcs „tiszta formában” azaz anélkül, hogy további típusú okozott kár a társadalomnak.

Összefoglalva, nyilván megjegyezte továbbá kiemeli, ebben a munkában.

a magyar jog, erkölcsi és etikai normák, továbbá a közvetlen tükrözi a külön jogszabály tükröződik a legtöbb általános tartalmát a jogi normák a magyar szabályozás, amely felfogható megtörése erkölcsi és etikai nézetek jogalkotók (ami viszont meg kell tennie az akarat szavazók, ami az erkölcsi és etikai normák).

Másrészt, sokan általános elvei a büntető jogszabályok a Magyar tükrözi a jelenség az erkölcsi tervet.

Záró a vita ebben a témában, szükségesnek tűnik ismét hangsúlyozni, hogy hogy ezt a kérdést teljes egészében és minden példát, amely a magyar szabályozás ezen a területen egyszerűen nem lehetséges, ezért a csak az egyes szempontjait a tárgy tükröződik.

Listája használt források és szakirodalom

Normatív jogi aktusok

Karpets II Individualizáció büntetési szovjet büntetőjog.

Burns SI Szótár magyar nyelvet. M. 1987.

Shargorodskii MD büntetés célját és hatékonyságát. L. 1973.