Szövetségi Alkotmányjogi forrásként alkotmányjogi

Így a magyar alkotmány, mint a fő forrása az alkotmányjog egyik formája létrehozó szabványok teszik ki a magját az ipar, mind az állami jogi szabályozás a társadalmi viszonyok tárgyává tenni.

3.3. Szövetségi Alkotmányjogi forrásként alkotmányos jogot.

A következő forrás magyar alkotmányos jogok szövetségi alkotmányos törvények.

Az ötlet egy ilyen szabályozás célja, hogy csökkentse a nagyon magyar alkotmány. A jogi erő szövetségi alkotmányos törvények foglalnak köztes helyzetben a magyar alkotmány és a rendes szövetségi törvényeket kell elfogadni, egy bonyolultabb eljárás, mint az utolsó, amely megköveteli a nagyobb fokú társadalmi konszenzus. Az ilyen ábrázolás közötti kapcsolat void magyar alkotmány, a szövetségi alkotmányos törvények és az általános szövetségi törvények uralkodnak. Ennek alapja szolgálhat rendelkezések 1. részének 15. cikke ( „A törvények és más jogi aktusok elfogadott Magyarországon is, nem mond ellent a magyar alkotmány”), és a 3. rész 76. cikkének az alkotmány ( „Szövetségi törvények nem sértik a szövetségi alkotmányos törvények”). Lehetetlen azonban nem ismeri fel a konkrét ok és a helyzetbe, hogy a szövetségi alkotmányos törvények ugyanolyan erővel, mint az Alkotmány hiszen például ez történik Olaszországban vagy Franciaországban. Között a szövetségi alkotmányos törvények vonatkoznak. helyezze

-sürgősségi (56. pont, 88.);

-katonai helyzet (h 3, 87. cikk ..);

-kialakulását az új szervezetek Magyarországon (1. o tétel 137 ..);

-eljárást, hogy új szervezetek Magyarországon (h 2 db 65 db 137 h 1 ....);

-eljárás állapotának megváltoztatásával alanyok Magyarország (5 h 66 v ..);

-leírása és a rend hivatalos használatának állami jelképek - a nemzeti zászló, embléma, himnusz (1. rész, 70. cikk ..);

-referendum érdekében cél (f "" cikk 84 ..);

-állapota az ombudsman (n "d". 1. o tétel 103 ...);

-eljárást a magyar kormány (h 2 db 114 ..);

-igazságügyi rendszer (h Z-118, Z-128 h ....);

-Assembly eljárás hívás Alkotmánybíróság (ch. 2, Art. 135).

Ez könnyű észrevenni, hogy ezek a kérdések nem terjed ki az összes ügy alkotmányos jellegű, kívül marad a jelenlegi alkotmány. Ez vonatkozik például az igen eljárás elfogadásának szövetségi alkotmányos törvényeket, és ennek következtében a módosításokat Fejezetek 3-8 az Alkotmány, az eljárás a szerződések megkötését és megállapodások az állami hatóságok és a magyar alattvalói, és még sok kérdés.

Ezért úgy tűnik, több helyes álláspontját, amely szerint az alkotmányossági kérdéseket, amelyek szerepelnek a fenti listában. A Szövetségi Gyűlés köteles megtenni a szövetségi alkotmányos törvények és egyéb kérdések megteheti, ha úgy érzik, hogy van egy alkotmányos jellegű. Miután megkapta, és miután állandó szövetségi alkotmányos törvény intézet a szövetségi népszavazás egészét, és nem csupán az, hogy a sorrendben kinevezéséig az Alkotmányban szó.

Eddig mindössze három szövetségi alkotmányjog: az egyik, mint említettük, szabályozza a szövetségi népszavazás és két - az igazságszolgáltatás intézményei, és nem a teljes. Adja meg a késedelmes elfogadása a más törvények ilyen negatív hatást gyakorol a demokratikus fejlődés államunk.

3.4. Szövetségi szerződést forrásként alkotmányos jogot.

A jelenlegi magyar alkotmány 3. részében a 11. cikk kimondja, hogy a feladatmeghatározás és hatáskörök differenciált hatóságok közötti Magyarország és tárgyak, az Alkotmány és a szövetségi szerződés és egyéb szerződések. És a negyedik bekezdésben a második szakasz 1. részét az Alkotmány „Záró és átmeneti helyzetben” jön létre abban az esetben a rendelet a Szövetségi Szerződés rendelkezéseinek alkotmány működik helyzetben ellentmondást alkotmányt. Ebből arra lehet következtetni, hogy olyan mértékben, hogy a rendelkezések a Szövetség Szerződés rendelkezései nem ellentétesek az Alkotmánnyal, hogy ugyanaz a hatályos Alkotmány.

3.5. Megállapodások az elhatárolás és a kölcsönös felhatalmazást az államhatalom szervei Magyarország és témák forrásaként alkotmányjogi

A következő típusú források alkotmányos jog szerződések az elhatárolás és a kölcsönös felhatalmazást hatóságok közötti Magyarország és tárgyak, kötött alapján az említett cikk 3. bekezdésének II a magyar alkotmány.

Sajnos, a potenciális körét ilyen szerződés elhatárolása (kölcsönös küldöttség) hatáskör nem alkotmányosan meghatározott. Nincs meghatározva, és az eljárás megkötésének és megszűnésének ezeket a megállapodásokat.