Vasiliy Andreevich Zhukovsky

Vasiliy Andreevich Zhukovsky. Svetlana

A. A. Voeykovoy Minden Vízkereszt este lányok kíváncsi: A papucs kapu, levette a lábát, dobás; Snow selejtezést; Meghallgattuk az ablakon; Fiókok csirke táplált gabona; Buzgó stoked viasz; Egy tálban tiszta vízzel Klaly arany gyűrű, smaragd fülbevalót; És elterjedt a fehér ruhát az edény fölé énekelni dallamot Songs podblyudny. A félhomályban a hold szürkületi köd - csendes és szomorú Sweetheart Svetlana. „Mi, podruzhenka, akkor egy szót, Listen körpályán Vedd ki a gyűrű maga énekelni, szépségem :.” Smith, Skuy nekem Zlat és az új koronagyűrű Skuy Zlata; Hozzámentem a koronát, eljegyezték a gyűrűt a St. naloe. „” Hogy lehet, barátok, énekelni? Darling egyes dalЈko; Azt sorsa, hogy meghaljon a magányos szomorúság. Év rohant - nem vezet; Ő nem írja meg nekem; Ah! és csak piros fényt, én csak szív légzés. Vagy nem emlékszik rám? Hol, milyen oldalon állsz? Hol van a tartózkodási helye? Imádkozom és könnyek öntsük! Megnyugtatja bánatom, angyal-paplant „Itt a szalonban asztalra borított fehér lepel ;. És az asztalon egy tükör egy gyertyát, két hangszer az asztalra.” Tedd, Svetlana; A tiszta tükör éjfélkor, csalás nélkül tudja, hogy a sors: dörömböl az ajtón, kezében aranyos a tüdőbe; Őszi bezárni az ajtót; Leül a hangszer mögött vacsorázni veled „Ez gyönyörű egy ;. A tükör ül, egy titkos félénkség meg a tükörben látszó, Fény a tükör körül a Halotti csend, gyertya reszkető tűz Enyhén Liet ragyogása Timidity mell ellátás róla, ez szörnyű, hogy a hátát. nézd, a félelem elhomályosítja szemre kéreg keletkezzék rajta puffasztott fény, kiáltotta panaszosan krikett éjfél Herald támasztva a könyök, kis Svetlana lélegzik itt legohonko zár Valaki kopogott, hallott, félénken néz a tükörbe: .... Mert a vállát valaki rémlett ő ragyog ragyogó szemek. Részt vesz a félelem szelleme. Hirtelen ez etaet hallás Csendes, könnyű suttogás „Én veletek vagyok, szépségem; Megszelídíteni az egek; Ön hallott zörej! „Nézett vissza. Aranyos kiterjeszti a kezét.” Az öröm, a szemem fénye, nem válik szét a számunkra. Menjünk! Pop már a templomban vár egy diakónus, a diakónus ,; A kórus énekel egy esküvői dal; Temple ragyog gyertya „volt a válasz, hogy ne érjen a szem ;. lépés széles udvar, a kapun deszka, A kapu a szánkót várakozó keres lovak könnyezés Halter Szolkowy bordás lovakat a hely egyszerre; .. Pyshut füst orrlyukak, hogy emelkedik a pata Blizzard felett .. szánkó Vágtázó üres az egész sztyepp szemében Svetlana: a hold ködös kör, kis csillogás szív területén prófétai megremeg; félénk szűz mondja. „Mit smolknul, drágám?” Nem szótag neki: ő nézte a holdfényben . sápadt és unalmas lovak száguldanak keresztül dombok, mély hóban Stomp Ettől eltekintve Isten szándéka a templom magányos ;. Viho ajtók pb nyitni; Árnyék emberek a templomban; erős fény csillár halványan tömjén, a közepén egy fekete koporsót, és hosszan, pop, „Boldogok venni sírba!” Forest girl rázza Coney múlt, egy csendes, sápadt és unalmas hirtelen hóvihar kör; Snow. fells kötegek, fekete hazugság, fütyülő szárny végigsöpör a szánkó, holló károgja: n e h a l Coney elhamarkodott Lelkesen figyeljük fekete kiterjedésű, az emelkedő sörény, csillogó fényében, látás egy csendes területen, Hizhinka a hó alatt !. Coney agarak gyorsan, hó fúj, egyenesen a Rush barátságos futni. Itt rohant. és hirtelen eltűnt a szeme: lovak, lovas és a vőlegény, ha nem lett volna. Egyedül a sötétben, ő öntött el egymástól egy szörnyű lány helyszíneken; Körül a hóvihar és hóvihar. Vissza - nincs nyoma. Látható kabinjában fény: Ez keresztbe; Az ajtó kopogás az imádságban. Az ajtó megtántorodott. skrypit. Csendben eltűnik. Nos? Az utastérben a koporsót; borított fehér kötény; Spasov arc lábánál állva; Gyertya előtt az ikonra. Ah! Svetlana, mi a baj? Akinek lakhelye ment? Ijesztő kunyhó üres viszonzatlan rezidens. Kezdve remegés és a könnyek; Mielőtt az ikon esett darabokra, kivéve imádkozott; És egy kereszt a kezében a Szent félénken elbújt egy sarokban. Minden csendes volt. Blizzard ott. Gyenge gyertya tlitsya, Hogy fényt derít remegés, megint háttérbe szorította. Minden mély, halott álom, egy szörnyű csend. Chu, Svetlana. Egyszerű zörej csendben. Itt úgy néz ki: a hófehér galamb a sarokban világos szemek, szellő csendesen repült, a melleit nyugodtan ült, átölelte a szárnyukat. Minden csendes volt ismét kb. Itt Svetlana ráncosodik, hogy az fehér vászon Dead Man mozog. Eltörte fedél; halott (Face sötétebb éjszaka) a Mindenki látja - a homlokon korona zár szemét. Hirtelen. A tömött ajkak nyög; Megpróbálja nyomja a kezét kihűltek. Milyen lány. Remeg. A halál közelében. de nem alszik fehér galamb. Lépések, megfordult a Fény krill; Egy halott ember mellkasa megremegett. Mentes minden erő, nyögött, összeszorította a fogát, és ő szörnyű szemében a Virgin villant fenyegetően. Ismét sápadtság ajkán; Az a szemét forgatta Halál ábrázolnak. Íme, Svetlana. O Creator! Kedves barátom, hogy - halott! Ah. és felébredt. Ahol. A Mirror, a közepén a Svetlitsa; A vékony függöny ablak fénysugár hajnalcsillag; Zajos kakas szárnycsapások, ének nap az ülés; Minden csillog. Svetlanin szellem bizalommal álmok. „Ó szörnyű, szörnyű álom Dovre Ne sugározható - keserű sorsát ;! titkos sötétben a nap, hogy jöjjön, mi sulish lelkem, öröm bánat il?” Village (kemény fájó mellkas) Az ablak alatt, Svetlana; Az ablakon egy látásmód a ködben; A hó csillog a napfényben, gőzt Red vékony. Chu. így egy üres csörgők megszólaló sziréna; Hó az úton por; Rush, mintha szárnyakat, Sledge lovak buzgó; közelebb; ez tényleg a kapuk; Impozáns vendég megy a tornácra. Ki. Svetlana bridegroom. Mi a tiéd, Svetlana, alvás, jós liszt? Mind te; Mindegy, ő Elkülönítve tapasztalat; Nos, hogy a szeretet a szemében, azok a szemek jól kellemes; Nos ezek az édes ajkak Mila beszélgetéseket. Megnyitja Nos, az Isten templomába; Te légy az égen, True fogadalmat; Gyûljetek össze, fiatalok és öregek; Mozgó hívások tálak az út: sok éven keresztül! ________________ Smile, a szépség, az én ballada; Az ő nagy csodákat, nagyon kevés raktárban. Szemed boldog, és nem akarom hírnevet; Glory - azt tanítják - a füst; Light - megítélni a gonosztól. Ez az értelme az én balladákat. „A legjobb barátunk ebben az életben, hit gondviselés jó zizhditelya törvény: Itt boldogtalanság - hamis álom, a boldogság - Ébredés”. Oh! Nem tudom, most már rémálmok, a Svetlana. Akár létrehozója, eltakarja! Sem bánat seb, nincs perc szomorúság árnyéka vele, de ne érintse; A lelkében, mint egy tiszta nap; Ah! igen söprés már - Distress kézzel Milyen szép patak Glitter ölében rétek, akár az egész életét a fény, légy vidám, ahogy volt, a barátja Napok. ------ = _ NextPart_000_005D_01C3D0A1.20F476B0 Content-Type: text / html; charset = "KOI8-r" Content-Transfer-Encoding: idézett nyomtatható