Versek a City Park

Ezüstös fényű lucfenyő.
Cry szánalmasan swing,
Zavarta a szél.
Borították sárga juhar.
szőlőtőke
Akár hajlamos fák,
Trunk festett lekvárral.
És bíbor levelek egy ág,
Mint gondolatok egy tüzet.
A fúvókák nem látható, alvás szökőkút,
Felébred a nyáron.
Egy férfi sétál festőállványa
Messze a naplementében.
Ködösödik.
Valahol elveszett napok
Költő ment nyárról őszre.
Beam áttört a tetejét a fenyők.
levél lehullott tiporják.
Lit lámpák.
Benőtt, mint egy tündérmese, a régi parkban.
Ahogy az őrök bonyolultan fák
És a meleg szél fúj a levelek
A pozabroshennoy sikátorban.
Nem hallom a gyermekek hangját
És szánalmasan nyikorgó hinta.
Ló, elefánt és zsiráf
Azzal a reménnyel várja a körhinta.
Elhagyott egy pavilon,
Shelter szőnyeget a levelek,
És int régi padon:
„Ülj le nálunk gyászolni.”
Szomorú és magányos ott,
Mintha mindenki aludt hirtelen,
És a birodalmában alvás reménytelen
Csodálatos ébredés minden vár.
Vzgrustnetsya rám. És hirtelen, mintha varázsütésre
Le a kitaposott ösvényről sikátorban, akkor hallani a zenét húrt.
És keringő pár zakruzhatsya,
És a régi park megelevenednek.
Sárga pitypang,
szivárvány virág,
A gyep a parkban
Azt ontotta a saját életét.
Én a padon
pihenni egy kicsit
És én is újra
életed útját.
Parkolni inspirál,
csend tenyok.
Bright pitypang,
gyengéd barát.
Szomorúság és bánat
Itt megy a távolságot,
És, bevallom
Nem bántam.
Valahol ott voltak
üveg és beton,
És a forró aszfalt,
harangzúgás város.
Parkolni hoz
egy egyszerű dal,
Ez simogatni a lélek
és a dolog.
Én surf egy kicsit,
csak a pihenés,
Örülök, hogy
Green Country.
Nos, pitypang
ő felszabadítja
És a hűvös park
inni engedélyt.
Egy ember egy városi parkban.
Minden olyan esetekben, gondoskodás, az élet mégis.
Azt is fáradt a nagy felhajtás
És pihenés a parkban, a szépséget!