Alexander Isaev - volt bágyadt este

Este volt, bágyadt. leeresztő arany
Nap beállítás a réten ...
És én vele nem volt olyan játékos,
És amikor látta, hogy barátja az ő.
És akkor hirtelen elborult szemmel -
És szűz félénk szelíd őz,
Amikor megragadta a szívét az I ...
Mi szörnyű, elveszíti a vágy.
Azt forrongó, ő hűvös,
Intelligens, józan. Mivel ez a halmaz szörnyű -
Álmodik egy tálba, hogy lefolyjon az alsó,
Lettem nevetséges, mint a karakter a meséket,
A makacsság az ő ostobasága,
Elvakított őrület vice -
Úgy tűnt nekem, énekeltem, mint egy csalogány.
Úgy tűnt neki, beszédes szarka,
Átlátszó Aspiration férfi -
Milyen unalmas alkohol, lefordított szó,
És a szavak gyorsan vége előtt
Azt mondta, mindent. És azt akarta, hogy a rossz.
Nos, ő - ő akart aludni -
Ez nem szakítja meg a testi éhség
És a sofőr megkérdezte: „Hogy van, anya?
Elmész - nem? - Megyek vissza a városban. "
Kegyetlen sors! Azt mondta, igen,
Gúnyos pillantást futólag,
Ügyesen szabadítani és büszke
Azt a kocsihoz. A vezető irányváltó
Csendben költözött vissza oda,
Amennyiben az erdei homály a főváros,
Ahol sok jogot, hogy visszavonul
És soha ne csatlakoztassa.
Mi az életünk? Ez nem lehet igaz nevetséges színjáték.
Elkezdtem fel szívfájdalom
És üvöltött kínjában, mint a kezdő (vagy leopárd -
Nos, aki ott üvöltött a sivár iskolai tanfolyamot? -
Nem emlékszem). Nem számít. támogatás
Azt nem lehet komor szenvedély akadályt.
(Nem, a leopárd). Beugrottam a motorháztető.
Tucatszor amíg el nem érte
Ahhoz, hogy a pályán -, hogy mentse az
És egy csikorgó gumik eltűnt a sötétben a nyár
És egyre több és nem emlékszem semmire.
Mint egy szivárvány a szemében a sánta kutyák
Fény öntjük méretű tanulók -
Villant, eltűnt ... én porrá

Találkoztunk vele. Nagyon szép.
Elengedtem a legbájosabb vicc,
Annyira boldogan elfelejtett
Minden, ami volt, egy részeg intervallumban.
A sofőr azt mutatta - behorpadt motorháztető.
Azt csettintett a nyelvével: ez szégyen.
Tényleg grad? Tól nyitotta a száját,
Mormolta halkan, hogy megfojtotta a rohadék!
És köpött hangosan. Fura - annyira rossz
Ilyen kellemes külsejű férfi.
Arról, hogy milyen emberek furcsa dolgokat -
Megérteni nem adott nekem örökre
De hol hirtelen olyan Tone megváltozott
Kommunikáció. És ez arról az éjszakáról
Irigylem bocsát ki egy nyögést
És még egy piknik nem akarja ...

De ez ... dacosan nem helyes,
Hiszem érzem magam élve!

> De ... bizonyíthatóan rossz,
> Mi hiszek: szimpátia él!

Alig. És ha igen, akkor csak ki a kétségbeesés.

> Mi az életünk? Ez nem lehet igaz nevetséges színjáték.

Itt látható a pontos jellemző. Ez kellemetlen, hogy nevetségessé,
de gyakran.

> És üvöltött kínjában, mint a kezdő (vagy leopárd -
> Nos, aki ott üvöltött a sivár iskolai tanfolyamot? -

A zord iskola pálya az egyik legimpozánsabb
epizódok. Ezért a felszínre egy időben.

> A sofőr azt mutatta - behorpadt motorháztető.
> Mormolta lágyan megfojtani a rohadék!
> És köpött hangosan. Fura - annyira rossz
> Egy ilyen kellemes külsejű férfi.

A mai szabványoknak a vezető jó.

Általában vázlat és jellegzetes, de én személy szerint emlékezni
vagy még gondolni lenne kellemetlen. Nem szeretem nézni
idióta. Azt emlékezett olyan könnyű lenne, nem
Elmondtam volna volna valamiféle szakadás. És akkor egy hős
> Tehát boldogan elfelejtett
De meg kell élni valahogy. És az emberek élnek.

Mert minden hosszú távú tartózkodás egy nagy szex csak egyszer kellett nemtetszését kommunikációt csavaros hölgy. Ezt követően - soha. „Annyira érzéki ember, hogy nem akar foglalkozni a nők, akik eszméletlen állapotban van.”