graf mur

Mivel a végén a biztonsági öv - bal és jobb
Eltérnek az első, hogy összekapcsolja őket -
Így fogunk:
Elváltak -, de tényleg,
Csak azért, hogy találkozunk!

Ó, mennyire lenne sem nézett a cseresznye szirmok
A hegyek, borított köd köd -
Nem fáradt szemét!
És te, mint azok a virágok.
És csodálom benned, nem lehet megunni!

Ahogy a jég elolvad, a lehullott virágok
Virágzó krizantém messze otthonától,
Ahol én élek -
Tehát, az élet fog olvadni akkor,
Teljes a gyengéd szeretetnek!

Amikor azt hallom szomorú sirató tücsök,
Ez szomorú számomra.
Könnyű ruházatot a nyáron.
Ó, ha a te szíved nem jóllakott?
Azt hiszem néha, hogy a régi érzések már jelen van.

Az íze és színe a cseresznye volt.
Aztán egy hosszú idő múlt évben,
Ők virágzik újra!
De van egy másik.
Sok év telt el, és már nem vagyok ugyanaz.

Minden lejtők sokkal Yoshino Mountain
Ezt próbálta csillogó fehér virágok.
És nekem úgy tűnik,
Fehér virágok
Nem cseresznye szirmok, és csak a hó.

Az éjszaka sötét Nem tudom, hogy a közúti
Kakukk, elveszett itt?
Minden lány szakadt.
Sír a tető közelében
És még mindig nem repül el!

Bár az úgynevezett sorsa keserű
Az a tény, hogy az élet -, mint a hab a vízen,
Mivel minden lazán a földön -
és mégis, még mindig él a világon,
Remélhetőleg újra és újra töltött el!

(Fordította A. Gluskina)

Adtam szerelem -
Tehát gondatlanul,
Mint egy utazó, hogy ment vándorol
ismeretlen
Sayanaka hegyi ösvényeken.

Már a fej belotkannoe -
A könnyek,
Ismerkedés azonos - minden ott van,
Ebben a tenger a könnyek -
Tengeri fű.

Évek elmúlik, de a szeretet
Ez nem megy le jól a szív.
És csak éjszaka a hüvely,
Áztatott könnyek,
Dér esik.

Mivel a végén a biztonsági öv,
különbözik
útjainkon.
De talán
Majd találkozunk?

Csak este jön,
Égő erősebb vagyok,
A szentjánosbogár,
De a láng, akkor valószínűleg nem lehet látni,
És, hogy közömbös.

A bambusz levelek
Már elment hideg fagy.
De még hidegebb -
Tarsolyomban -
Mikor egyedül aludni.

Szerelem bágyadtság,
Valószínűleg én fog olvadni -
Mivel az első fagy, hogy a hatálya alá tartozó
A fedezeti krizantémot
A kertemben.

Ahogy a szúnyog nyár,
Mi tűz legyek
és meghal
Én ostoba megadta magát
Ő szeretetét.

Mi az élet? - Rosa!
Adnék készségesen,
Amikor helyettesíti
Te adtad nekem
Dédelgetett randevú!

elrejteni a szerelem
Nincs több erőt.
Ne ítéljék, emberek,
Kohl könnyek fröcskölt forró
Pearls egy szakadt szálat.

Oh, nem tudok megosztani
Ő szeretetét, hogy elrejtse,
Úgy döntött, hogy hagyja nyilvánvalóvá vált
És, mint a keserű narancs hegy,
Blossom!

Nézek - nem naglyazhus
Cseresznye, amely virágzik a hegyek,
védett
Tavaszi köd -
És így tovább nem naglyazhus.

idézik szomorúság
Kabóca hangokat.
Mi van, ha törékeny,
Mint egy nyári ruha,
Majd a szerelem?

Az őszi szél fúj át a földeken,
De a szívemben -
Nem tudtam bejutni,
Van miért ön -
Már üríteni?

Hab a hullámok -
És elúszik.
És én?
Annak ellenére, hogy élő
Azt is táplálja a reményt?

Egy tavaszi napon,
Amikor az égből nagy
Csendes, lágy fény streaming,
Nyugtalan a cseresznye virágok
Minden lezuhanyozott, lezuhanyozott szirmok.

Wind őszi elítélte
Először liba ismerős kiáltás.
valószínűleg
Üzenet valaki
Messziről.

Hó esett,
És a fák
Mintha a virágok nyílnak.
köztük
Tudom, hogy a mosogató?

A szél jött,
És a sekély folyó Sao
Panaszos madár kiáltás
Talán a köd
Valaki elvesztették?

Az azonos színű cseresznye
És ugyanaz illat,
Ahogy az elmúlt évben,
És én?
Miért kell változtatni?

Felejtsd el egy álom - Látom,
Ébredek - egy vízió villant előttem,
És ő maga a mi békénk -
Üres kagyló kabócák -
Ő nem egy álom?

Amikor megcsodálta a krizantém,
Várom, hogy láthassam
Úgy tűnik, minden
Ez a távolság, így valaki integetett
I belotkannym hüvely.

Nem ritka -
a hangod, kakukk.
miért kellene
Nem volt fáradt, meghallgatjuk
Évről évre?

Ó, akiknek szőtt
Luxus brokátoknak vörös levelek?
A köd őszi
Rejtve
Minden hegy lejtőin!

Valószínűleg a régi időkben
Megcsodálta az emberek keresnek,
Mint hab - Jasper White
Bukkan fel, eltűnik
A szakadék a vízesés.

Őszi jutott, a mezőkön
virágos harang
A harmat nedvesített
A levelek és a fű
A megfestett bíbor színű.

Jártam reggel
Vizesek, a harmat,
Hogy megcsodálják a virágzó macskagyökér -
És most, mind a mezők és hegyek -
Ismerős nekem!

krizantém virág
Tear együtt a harmat
És dugja a haj -
Let tart a végtelenségig
Saját tavasszal.

Mivel az algák a zuhatag
Trail alacsony
Elrejtve a víz alatt,
Tehát mélyen a szívében
Én a szerelem.

(Translation I. Boronina)