Kis ember, mi most Fallada Hans - olvasható ingyenes ebook online, vagy

fájlméretre egy könyvet Little Man, most mi lesz? 166,31 KB

Milf habarcs. Apa habarcs. CARL habarcs. Pinneberg FAMILY esik egy mozsárban.
Habarcs Emma nem szólt semmit. Ellökte pinnebergi és óvatosan leült a lépcsőre. És csak nem látta a lábát. Felült, és megnézte az alján az ő szeretője.
- Uram, - mondta -, ha férjhez ment!
A szeme csillogott. Blue enyhén zöldes árnyalattal szemek; most ők egy igazán ragyogott.
„Mint egy gyertyát a karácsonyfák világít benne!” - gondolta pinnebergi és még zavaros érzelmek.
- Szóval, ez rendben van, juh, - mondta. - feleségül. És amint tudsz, mi?
- Drágám, de te nem köteles megtenni. Már kezelni. Az egyik, hogy igazad van, persze, hogy jobb, ha a gyerek apja.
- Kisgyermekek - ismétlődő Johannes pinnebergi. - Ez igaz, van gyerekek.
Egy pillanatra elhallgatott. Habozott - elmondani, vagy nem bárányt azáltal neki egy ajánlatot, gondolta egyáltalán a gyerekek, és hogy nagyon sok ilyen buta nyári este 03:00 kószál az utcán, várva a barátnőjét. És nem mondott. Ehelyett azt kéri:
- Kelj fel, Lamb, lépcsők, elvégre piszkos. És akkor ilyen elegáns fehér szoknya ...
- Igen, az Isten áldja meg egy szoknyát, nos, ez az egész! Mi törődünk néhány szoknya! Hannes! Kedves! És boldog vagyok! - Felállt, és átölelte. És a ház szánta őket, annak ellenére, hogy este időben, öt óra múlva, amikor családfenntartók hazatérnek, és a nő siet vásárolni vacsorára, hogy elfelejtette volna, hogy délután a huszonegyedik lakók általában scurrying fel és le a lépcsőn, sétált egyet sem. Egyikük sem.
Mindaddig, amíg nem Pnnneberg megszabadítjuk a karját, és azt mondta:
- De most már, és van otthon - mi a menyasszony és a vőlegény. Gyerünk.
Lamb szünet.
- Most akar minket? Vagy talán jobb első figyelmeztetni apja és anyja, mert nem tudok magáról?
- Az a tény, hogy még mindig szükség van, hogy jobban cselekedni, - pinnebergi azt mondta, nem akar maradni az utcán ... - És aztán, mert biztos, hogy boldog legyen?
- Nos, igen - tétován egyeztetett Lamb. - Anya, persze, szívesen, és az apám ... tudod, hogy nem veszi sértésnek rá, apám szereti podkovyrnut, nem rosszindulatból.
- Nem fogok figyelni - mondta Pinneberg. Bárány kinyitotta az ajtót egy kis front. Mivel a nyitott ajtón jött a hang:
- Emma! Gyere ide!
- Csak egy perc, anya - Emma sírt - csak felszállni cipő.
Megfogta pinnebergi kezét, és megállapította, lábujjhegyen a szoba ablakai az udvarra, ahol két ágy.
- Tedd a dolgokat. Ez az én ágyam, én itt aludni. Másrészt alvó anya. Apa Carl alszik előtt szekrényben. És most menjünk. Várj, lesimította a haját. - Gyorsan tartott fésű bozontos fejét.
Mindkét erősen dobogó szívvel. Emma megfogta a kezét, sétáltak át az első és kinyitotta az ajtót, hogy a konyhában. A lemez álló, hajlott, görnyedt asszony és valami sült a serpenyőben. Pinneberg látott barna ruhát és egy hosszú kék kötényt.
A nő nem emelte szemét a lemez.
- Fuss le egy percre a pincébe, Emma, ​​és hogy a szén. Karl mondjuk százszor ...
- Anya - mondta Emma, ​​- ez az én barátom Johannes pinnebergi származó Duherova. Úgy döntöttünk, hogy házasodni.
Az asszony a tűzhely, felemelte a fejét. Az arca sötét volt, ráncosak, erős száj, súlyosan sűrített veszélyes száj, arc tat meg nagyon fényes szemek. Egy tipikus nő egy munkásosztály család.
Ránézett pinnebergi pillanatban, nincs több bámult szigorúan gonosz. Aztán megint felvette a krumplis palacsinta.
- Itt vagyok feltalálták, - mondta. - Kérem, a srácok most a carry otthonában. Menj és hozd el a szén, a hő a lemez nincs.
- Anya - mondta Lamb, és mosolyogni próbált. - Ő nagyon szeretne feleségül venni.
- Hozd a szén, én mondom! - kiáltotta egy nő hadonászó egy villával.
- Anya.
A nő felemelte a fejét, és azt mondta lassan:
- Még mindig nem marad? Pofon várni. Lamb gyorsan kezet rázott Gannes. Aztán vette a kosarat, és sírt, amennyire csak lehet több móka:
- Mindjárt jövök!
Becsuktam az ajtót, hogy a lépcsőn.
Pinnebergi maradt a konyhában. Ő zavartan nézett Frau Habarcs félelem angering neki még tekintetét, aztán kinéztem az ablakon. Látta, csak a cső a kék nyári ég.
Frau habarcs letette a serpenyőben, és zörgött égőket. Ez megakadályozta a póker a sütőbe, és motyogott valamit magában, az orra alatt. Pinneberg kérdezte udvariasan:
- Bocs, mit mondtál.
Ezek voltak az első szavak kiejtette egy mozsárban.
Bárcsak sem szólt hozzájuk: az idős hölgy sólyom csapott le rá. Az egyik kezében tartotta a póker más dugó a fánk. De nem féltem, bár ő intett nekik. Borzasztó volt ráncos arc, amely minden, rángatózás és görbék, de még rosszabb volt, ő dühös, vad szemét.
- Dare csak szégyent én lányom! - kiáltotta magánkívül.
Pinneberg egy lépést hátrált.
- De megyek feleségül Emma, ​​Frau habarcs! - motyogta szégyenlősen.
- Gondolod, hogy nem tudom, mit csinálsz itt, - mondta az öregasszony magabiztosan. - Az elmúlt két hét itt állok és várok. Azt hiszem, ő megmondja nekem, azt hiszem, akkor a srác, itt ülök, és várjon. - Nagy levegőt vett. - Az én jó kislány Emma. Nem valami junk ott, hallod? Volt egy nővér nem szűnik meg. Nem szólt egy szót sem az egész -, és azt szeretné, hogy a szégyen!
- Nem, nem, nem akarok - egy rémült gügyög pinnebergi.
- Szeretnél! - megharagítják Frau habarcs. - Még csak akarsz! Két hét itt állni, és várni -, hogy mossa most kötéseit - nem ad! Hogyan sikerült ez, mi?
Pinneberg nem tudja, mit mondjon neki.
- Mi vagyunk a fiatalok - szelíden indokolják.
- Amint a lányom érte az ilyen ügyekben. - A hangja még mindig hallotta a harag. És hirtelen ismét kitör a harc - csak annyit gazemberek, mind a férfiak disznók Huh!
- Majd férjhez amint rendezni a formaságokat - mondta Pinneberg.
Frau habarcsot újra állt a tűzhely. Bacon sistereg. Megkérdezi:
- És mit dolgozik? Tud feleségül egyáltalán?
- Én egy könyvelő. A cég, kereskedés gabona.
- Következésképpen a munkavállaló?
- Igen.
- Az én, akkor jobb, ha működik. Hány keresni?
- Száznyolcvan jeleket.
- Tiszta?
- Nem, a maradékokat.
- Nem annyira. Ez jó - az öregasszony mondja. - Nem azt, amit a lányom, hogy gazdag. - És aztán megint lecsap a Pinneberg: - ad neki ne várjon. Mi proletárok. Még nem találtam. Csak belishko, hogy a pénz vásárolt.
- Nem kell semmit - mondta pinnebergi. Nő mérges újra:
- Te is, semmi sem a lélek. Úgy tűnik, nem arról, hogy felhalmozott. Ha egy ilyen öltönyt viselt elhajítani, így tehát ne tegye ki semmit.
Aztán Emma jött vissza a szén és pinnebergi nem kell ismernem, hogy egy nő jött a lényeg. Lamb volt a jó hangulat.
- Menjünk enni, az én szegény? - kérdezi. - Anyám - egy igazi forró vízzel.
- Ne légy durva, buta - pattan anya - nem az, amit kap! Menj a hálószobába, és ott jelenleg lizhites egészségre. Jómagam először apámmal beszélni.
- Oké - mondta Lamb. - Azt kérdezted, a vőlegényem, ha szereti a burgonya oladn? Ma, miután az eljegyzést.
- Nos, gyorsan! Igen, nézz rám, bezárni az ajtót nem próbáljuk meg, nézek egyszer vagy kétszer, és anélkül, hogy hülyeség, - kiáltott Frau habarcs.
És itt ülnek székeken egy kis asztalnál, egymással szemben.
- Anya - egyszerű alkalmazottja - mondja Bárány. - Ez durva. Elkezdett kiabálni minket, de ez gondolkodás nélkül.
- Hátsó valami gondolta, mondjuk, volt - mondta vigyorogva pinnebergi. - Anyád sejtette, hogy az orvos azt mondta nekünk ma, tudod?
- Persze, én sejtettem. Anyám mindig találgatások mindent. Azt hiszem, tetszett neked.
- Hát, tudod, valami nem úgy néz ki, mint a.
- Ilyen az én anyám. Mindig esküszik. Én most átkozta őt miss süket fülekre talált.
Egy pillanatig csend van, ülnek, mint egy jó kislány egymás ellen, a kezek az asztalon nyugszik.
- Gyűrűk kell vásárolni - mondja elgondolkodva pinnebergi,
- Istenem, persze, kell - azonnal reagál Lamb.