Mivel a hangya sietett haza

Oldal: 1 3

Az Ön böngészője nem támogatja a HTML5 audio + video.

Olvassa meséket és történeteket Vitaliya Bianki: „Mint hangya haza siet”:

A hangya mászott a nyír. Dolez tetején, lenézett, és ott,

föld, szülőhazájában hangyaboly csak látható.

Ant leült a papír és gondolja:

„Nyugi, egy kicsit - és le.”

Hangyák miatt szigorú: csak a nap, napnyugta - minden otthon fut.

Ülj nap - hangyák minden csínját-bínját zárva lesz - és az alvás. És aki elkésett,

a páholy is az utcán.

A nap már lement az erdőben.

Ant ül egy levél, és azt hiszi:

„Ne aggódj, menj aludni: valójában hamarosan le.”

Egy darab papír volt, egy rossz sárga, száraz. A szél fújt, és kitépte a fáról.

Végzett levél az erdőben, a folyón keresztül a falu.

Repülő Ant egy levél, sziklák - csak félelemben élnek.

Hozott egy darab a szél a réten a falun kívül, de vannak, és dobott. Leaf esett

kő, lábai Ant külvárosokban.

„Hiányzik a kis fejét. Ne érts most a ház előtt. Place Circle

még. Ez lenne az egészséges - egyszerre futott, de itt a bökkenő: a láb fáj. Ez szégyen,

még harapni a földön. "

Úgy néz ki, Ant: Caterpillar közeli földmérő is. Worm féreg csak

front - és a hátsó lábak - lábak.

Ant mondta földmérő:

- Surveyor, földmérő, vigyél haza. Van fájó láb.

- A harapás nem?

- Nem harapok.

- Nos, üljön down'll meghajtót.

Ant visszamászott a földmérő. A hajlított ívű,

hátulsó lábak elülső hogy egy farok - a fejét. Aztán hirtelen felállt

teljes magasságú, és így a földön feküdt egy bottal. Mért ki a földet, hogy mennyi belőle

növekedés, és ismét egy ív hullámos. És mentem, és elment a földre mérni.

Ant majd repül a földre, majd az ég felé, majd fejjel lefelé, majd felfelé.

- Tudok többé! - kiáltja. - Állj! És akkor én harapni!

A földmérő megállt, elnyúlt a földön. Ant könnyek, alig