Olvass el egy könyvet egy gyerek, aki tudta, hogyan kell számolni tízig (ábra
Alf PreysenPro gyerek, aki tudta, hogyan kell számolni tízig
Volt egyszer egy kisgyerek, aki megtanulta, hogy számoljon tízig. Egyszer jött a hegyi tó és hirtelen meglátta a tükörképét a vízben. Ő megtorpant, és bámult maga sokáig. Most figyelj, hogy mi történt ezután.
- Egy! - mondta a kölyök.
Úgy hallottam, hogy a borjú körbejárta, majd összehúzza a fűben.
- Mit csinálsz? - Megkérdeztem borjú.
- számoltam magam - mondtam
Kid. - Szeretnéd, és számoljuk meg őket?
- Ha nem fáj, a számít! - Borjú mondta.
- Nem fáj. Csak hogy ne mozduljon el, de nem tudok számolni.
- Ó, te vagy az! Én nagyon félek. És anyám valószínűleg nem fogja megoldani, - Borjú dadogta hátrálva.
De a gyerek mögé ugrott és azt mondta neki:
- I - ezúttal, akkor - ez a kettő. Egy, kettő! Mae-uh!
- Ma-ama! - nyafogott panaszosan borjú.
Aztán odaszaladt hozzá egy tehén harang a nyaka körül.
- M-edik! Mit Révész?
- A gyerek azt hittem! - panaszkodott borjú.
- Mi ez? - dühösen motyogott Cow.
- Megtanultam, hogyan kell számolni tízig - Kid mondta. - Hallgassa meg ezt - ez én vagyok, két - a borjú, a három - egy tehenet. Egy, kettő, három!
- Ó, most és akkor számít! - ordított borjú.
Amikor a tehén értetődő volt nagyon dühös:
- Majd én megmutatom, hogyan kell gúnyolódni velünk! Gyerünk, Telenochek, megkérem, hogy borsot!
A tehén és borjú rohant Kozlenok. Hogy félek félek, felugrott, mintha megcsípte, és futott kihagyom a gyepen. És neki - Tehén, borjú.
A közelben sétált Bull. Fújta éles szarv földre vetette fel csomókat a fű. Látva a gyereket, borjú és tehén, bika felé indult velük.
- Miért üldözni ezeket bobtail baba? - mennydörögte Bull.
- Azt hiszi! - ordított borjú.
- De mi lesz elkapni - zihálva mondta tehén.
- Egy - ez én vagyok, két - a borjú, a három - egy tehén, négy - ez bika. Egy, kettő, három, négy! - mondta a kölyök.
- Ó, most és akkor számít! - Borjú nyafogott.
- Nos, ez nem felelt meg hiába, - ordított Bull és a többi üldözőbe egy gyerek.
Úgy futott be a széles poros úton, és elszáguldott vágtában. És ebben az időben oldalán az út kényelmes tempójú ló és rágott fű.
Hallotta a hangot és fűrészpor repülő bejegyzést kiáltotta a távolból:
- Mi az a sietség?
- Keresünk a gyerek - Cow mondta lihegve gyorsan fut.
- Azt hiszi - nyafogott borjú.
- És ő adott nincs ilyen joga. Pfuj! - A bika bömbölt.
- Hogy csinálja? - Ló kérték, árukapcsolás a többiek.
- Nagyon egyszerű - Kid mondta. - Hűha! One - ez én vagyok, két - a borjú, a három - egy tehén, négy - egy bika, és öt - egy ló. Egy, kettő, három, négy, öt!
- Ó, most és akkor számít! - Borjú nyafogott.
- Ó, kopj meg! Nos, várj egy percre! - A ló felnyerített és vágtatott gyorsabban után a gyereket.
És az út mellett, a paddockban, aludtam nagy, kövér disznó. Patadobogást felébresztette.
- Oink-oink-oink! Hol van egyáltalán? - Megkérdeztem kíváncsi disznó. Azonnal bezúzta pofa kerítésen, és elindultak ügetés után.
- Keresünk a gyerek - mondta a tehén, alig lélegzett.
- Azt hiszi - szánalmasan kézzel borjú.
- És ő ... Pfuj ... senki nem adott ez a helyes! - A bika bömbölt.
- De meg fogjuk mutatni neki! - A ló nyerített, és alig marad borjú pata.
- És ahogy mondta? - Pig kérdezte alig lépést tartani mindet.
- Nagyon egyszerű - mondta a gyerek. - Egy - ez én vagyok, két - a borjú, a három - egy tehén, négy - egy bika, öt - egy ló, és hat - egy disznó. Egy, kettő, három, négy, öt, hat.
- Ó, most és akkor számít! - zokogott borjú.
- Nos, ő fizetett érte! - sikoltott Pig. - Itt van most.
Úgy száguldott nyaktörő sebességgel, és le Dale, és futott a folyó.
A horgonyzó volt egy kis vitorlást. A fedélzeten a vitorlás látták Kakas, Kutya, Baran és Kota. Rooster volt a kapitány, a kutya - a pilóta, bár - a hajósinas és macska - a hajó szakácsa.
- Állj! - Kakas kiáltotta, látva, hogy az állatok rohant, nem érzi a lábait alatta.
De már túl késő volt. Kecske pata elrugaszkodott a dokkolót, és ugrott a fedélzeten egy vitorlás. Mögötte futott az összes többit.
Minden jog védett booksonline.com.ua