Szerelem soha nem hal meg "
Morzlymi krizantém, hosszú könnyek menedéket szerény sír egy új, fátlan temető Tretyakovs, anya és fia. A Föld harmadik esik egy férj és apa, az egyik a hat embert lövés „Magyar Breivik.”

Ales felé hajlik vésett portré és megcsókolta a márvány - az ajkak az elhunyt Anton nedves marad nyom. „Az ember nem, de a szeretet nem hal meg. Én még mindig annyira szerelmes belé. "
A kórházi köpenyt vállán apró asszony szeme mögött poharak és üvegek, aki úgy nézett ki anélkül, hogy felnézett, mintha tudnám, hogy neki a válasz - „miért?”; szempillák, hogy nem villog; Úgy néz ki, hogy söpörni keresztül. Hogy ez jött le nekem, míg a kórházi folyosón - fekvő megőrzése, ápolása küldött megvigasztalni a gyermeket. Most, két évvel később, megyek edzeni autók Moszkva közelében már három fiú. A Ales és most úgy néz ki, nézd, hogy szeretnék, hogy elrejtse. Mert tudod: nem segít.
- Van idő gyógyít? Nem, nem igaz, nem gyógyít. Treat itt ezek gond - bólint a gyermekeket.

Fotó: Személyes archívum
temperálás bánat
Még most is az volt. De e két év alatt a Ales Tretyakova megnövekedett erejét. Az erő, amely nem volt a farfekvéses zarovannoy lány fürdőköpeny. Temperálás bánat, hogy nem ocherstvila. túlélési ösztön, felemelte a fejét egy tervezet, hogy becsapja az ajtót a kórházi folyosón, ahol elbúcsúzott a régi élet - és a várakozás egy újat.
Egy hónappal halála után férje, rámenős hum a fejemben: „Miért, miért ment azon a napon, alkalmatlan, a munka - és nem akadályozta meg? Miért nem törik az utat, hogy az irodában vagy a láb nem egy defekt az úton? Mert mit vettél el tőlem? „- Ales beiratkozott egy gépjárművezető-iskolában. „Hol jártam - nem látta: az út borította könnyek.” A műhelyek jöttek a gyermekek, akik senki, hogy távozzon.
A pénzt kapott a „Rigla” és összegyűjtött embereket penny, hogy kicseréljék a régi „kopeck darab” A három szobás lakás.
- Aztán az első alkalom az életemben nem tudtam imádkozni. Fia volt légzés, de az orvosok szerint a sérülés összeegyeztethetetlen az élettel. Tudtam, hogy már elvesztette a férjem, és most hamarosan elveszíti, és az idősebb gyermek, és hogy még, mert én mindig is a fenyegető vetélés. Megértem - és Istent hibáztatják. Mert mi van? De a válasz nem jött. Álmodott kedvenc. „Tudod? Imádkozol? Die? „- kérdeztem. És ő szigorúan prestrogo figyelte.
Anton, tiszteletére nevezték el az apja, rántotta: felnőtt, komoly fiú, anyja segítő, megy most kórusban és színházi műhely, angol és robotika. A fő férfi a házban - 12 év.
A buszsofőr, aki megígérte, hogy segít, és eltűnt, Tretyakov nyújt be a bíróság nem: „Ez a szándékos megölése, hanem - véletlenül. "
Mintegy Vinogradov, a gyilkos a férje, és több más ember, azt mondja: „Semmi, üres lélek méltatlanná még a gondolat.”

Fotó: Személyes archívum
„Szia, Apa!”
Ő megbirkózott mindent. Segített neki. Szlalom pénzt. Átmentünk a templom gyermek ruhák. „Rigla” kijelölt visszavonult, és elküldte a fiát, Anton, dolechivatsya egy szanatóriumban. Az igazgató vitte a kadét osztályban. A szülők a gyermek a kórus egy kört haza. Kohl levelét adta a nyomozó a kertben. Egy ismeretlen ember „az interneten” megjavított szelep, a fény és zár. „Bőrönd, azonban mi változik magunkat Antoshka” - mosolyog Ales. Ő megbirkózott mindent.
Csak nem foglalkoznak a szeretet. Nem tud megbirkózni a napokban, hogy olyan, mint egy film a nagy képernyőn görgessen szalagot a fejemben: ez egy kicsit Anton leforrázott forró vízzel, és az elmúlt 100 rubelt. Tretyakovs fogni az autót travmopunkta, majd Anton Sr., nincstelen, a házhoz vándorol gyalog éjjel. Itt férje játszik Nikolaya Chudotvortsa a reggel vasárnapi iskolában. Íme gyújtson egy gyertyát a templomban imádkozott a harmadik gyermek - egy lánya, ha lehetséges. Itt ő, ő.
- Az esküvő, megesküdtem, hogy én szeretem őt egész életében. És Anton megígérte, hogy szeress örökké. És így is történt.
Minden vasárnap után Tretyakovs szolgáltatás menni a temetőbe. A legidősebb fiú komoly: „A fa lenne ültetett itt, mi, anya?” Az átlagos elôrefut egy csokor, emlékezve az utat a sírok között szív. Junior dübörög az úton egy tolószékben. „Szia, Apa!” - mondta Ales portréját kő.
Úgy véli, hogy a szeretet ott van.

Fotó: Személyes archívum