A szavazati jog és a választási rendszer Magyarországon (2) - elméleti, 2. oldal

Magyar alkotmány forrásként választási törvény.

Az alkotmány az alapja a fejlesztés a választási jogszabályok. Ez abban nyilvánul meg, különböző formában.

Másodszor, a magyar Alkotmány különbséget tesz a hatáskörébe tartozik, és a magyar szereplők a választási jogszabályokat.

Harmadszor, a magyar Alkotmány körét, szövetségi kormányzati szervek által megválasztott magyar állampolgárok, valamint létrehozza a szabályozói ellenőrzés. Ezek a szervek közé tartozik a magyar köztársasági elnök és az Állami Duma a Szövetségi gyűlés Magyarországon.

Ötödször, maga az alkotmány egy általános mechanizmust védelmét alkotmányos normák, amelyek meghatározzák a választási polgárok jogai 1.

Hatodszor, az alkotmány az intézkedés az érintett helyi közösségek kialakulását önállóság önkormányzatok 2.

A szövetségi törvényeket forrásként választójog.

Szövetségi törvények a választások lefolytatására a szövetségi hatóságok, valamint létrehozó alapgaranciák választási polgárok jogai Magyarországon a választások során minden államhatalmi szervek és a helyi önkormányzat közé tartozik. A kompozíció a szövetségi törvényeket, amelyek a források a választási törvény, nem csak a saját választási törvények, melyek a törvények a választási elnöke, a Magyar Állami Duma, az alapvető garanciákat a választói jogok és a jogot, hogy részt vegyenek a népszavazáson magyar állampolgárok, a biztosító alkotmányos jogok a magyar állampolgárok megválasztani, és megválasztott helyi önkormányzati. Amellett, hogy ezeket a választásokat szervek államhatalmi és a helyi önkormányzat kell használni, és még sok más szövetségi törvények csak egyes rendelkezéseinek a választási törvény.

A törvények az alanyok Magyarország forrásként választási törvény.

Ha szövetségi törvények különböző fokú teljesség szabályozza választások szervezetre államhatalmi és a helyi önkormányzat az országban, akkor a magyar törvények szervezetek eljárásokat hoz létre a választások csak a szervek az állami hatalom alanyai Szövetség és a helyi önkormányzat.

Fontos forrásai választójog magyar alanyok köztársaságok alkotmány, törvények, területek, régiók, városok szövetségi, autonóm régió, autonóm régiók. Ezek a rendeletek, amelyek alapvető fontosságúak az egész rendszer a Magyarországon törvény hatálya alá, biztosított számos fontos előírásokat a választási törvény: a meghatározott megbízatása a választott testületek állami hatóság, a kinevezési eljárás választások szervek államhatalmi és helyi önkormányzati, valamint a feltételeket a magyar állampolgárok passzív a szavazati jogot választásokon a szervek az állami hatalom alanyai tartozik.

Cselekmények önkormányzati forrásként választási törvény.

Normatív választási bizottságok.

A szövetségi törvényeket és jogszabályok alanyai Magyarországon, néhány választási bizottság (általában a Központi Választási Bizottság választási bizottságok az alanyok Magyarország) kapnak a jogot, hogy utasításokat és néhány egyéb előírásoknak.

Az alapja a választási rendszer és a választási jog Magyarországon képezik az alapvető garanciákat a választási polgárok jogai Magyarországon, hogy biztosítsa a szabad kifejezését polgároknak a választásokon. A mag ezek a garanciák elvei magyar állampolgár részt venni a választásokon.

2. A választási rendszer Magyarországon: az alapvető fogalmak a választási rendszer

Az választási rendszer Magyarországon utal, hogy a megválasztására szolgáló eljárást az elnök, a Magyar Állami Duma a Szövetségi gyűlés Magyarországon. A választási eljárás más szövetségi állami szervek által a magyar alkotmány és a választott közvetlenül Magyarország polgárai szerint a szövetségi törvényeket, az alkalmazott eljárás a választási állami hatóságok magyar tárgyak, valamint a választások a helyi hatóságok, összhangban elvégzett szövetségi törvényeket, törvények és más normatív jogi aktusok jogalkotási (képviselője) szervei államhatalom alanyok a Federation 1.

Ez a sorrend határozza meg az alkotmányos és jogi rendelkezések, amelyek együtt alkotják a szavazati jogot. Ezért a választási rendszer és a választási törvény szorosan kapcsolódik egymáshoz, bár nem lehet azonosítani.

A választási rendszer alapja elveket, amelyek között a legfontosabb a következő: egyetemesség, ingyenes részvétel a választásokon, kötelező érvényű szavazás, a polgárok közötti egyenlőség a választásokon, a versenyképesség, a választási folyamat, az esélyegyenlőség a jelöltek, az átláthatóság előkészítésében és a választások lebonyolításával és mások.

Különösen fontos az egyetemesség elvét. Ezen elv szerint az egyetemes felismerik az ilyen választások való részvételre, amely kizárta csak az a személy, aki nem tud tudatosan végzi tevékenységét, vagy rendezés, azaz a gyermekek és a fogyatékos emberek akarati szem előtt tartva. Ebben a választási elválaszthatatlanul kapcsolódik a személyiség polgári jogi személy.

Az elv a szabad választások azt jelenti, hogy a választók döntenek arról, hogy részt vele a választási folyamatban, és ha igen, milyen mértékben. Ezért a választás érvényes, ha legalább egy ember szavazott.

Nem vesznek részt a választási hívják hiányzások. Saját szintjén befolyásolják különböző okok miatt - politikai, gazdasági, stb A hiányzások magas aránya vezet sem a választási hatóság egy kis része a választók, amely oka kételkedni a legitimitását a test, vagy vezet a hiábavalóságát választások - ha a törvény állapítja kötelező legkisebb részvételi arány a választásokon.

A „választási rendszer” a szűkebb értelemben vett - ez a módszer ülések elosztásakor a jelöltek közül a szavazók szerint a szavazás eredményét. Számos ilyen módszerek és fontos, hogy a használata mindegyikük ugyanazt az eredményt a szavazás adhat eltérő eredményt. A leggyakoribb módja a meghatározó a választási eredmények többségi rendszert. Ennek lényege abban rejlik, hogy az ülések minden választókerületben lesz a jelölt a párt, amely összegyűjtötte meg a legtöbb szavazatot, és az összes többi felet, amely jelöltet kisebbségben voltak, nem képviseltetik magukat. Többségi rendszer lehet a különféle, attól függően, hogy mi a szükséges többség a törvény által a választás a képviselők - a relatív, abszolút vagy minősített.

Szintén fontos megjegyezni, az arányos rendszer, semiproportional rendszer, a rendszer az egyetlen átvihető szavazatos vagy vegyes rendszer.

Összességében azonban meg kell jegyezni, hogy az arányos rendszer ad egy viszonylag hűen tükrözi a parlament a tényleges egyenleg a politikai erők.

3. Az eljárás megszervezése és lebonyolítása választások főbb szakaszait a választási folyamat

3.1. Összeállítás szavazói listák, az oktatás

választókerületek és szavazóhelyiségek

Az alapja felvétele az állampolgárokat a választói jegyzék a tartózkodási helye a szavazóköri, mint összhangban meghatározott szövetségi törvény, amely meghatározza a polgároknak a szabad mozgáshoz és a választék a tartózkodási Magyarország területén.

Okai és elkészítésére irányuló eljárás választási listákat létre a vonatkozó szövetségi törvények, jogszabályok alanyai Magyarországon, az okleveleket az önkormányzati formációk.

A névjegyzékbe történő bemutatása esetén az állami ellenőrzés és további korrekciós legkésőbb 20 nappal a választás napja előtt.

Minden állampolgár, aki jogosult a szavazásra, a jogot, hogy a kapitányságon választási bizottság nem értve azt a listában a választók, valamint a hibákat vagy pontatlanságokat választói listán. 24 órán belül, és a választás napján - 2 órával a kezelés után, de legkésőbb a végén szavazunk övezet választási bizottság ellenőrzi a kérelem és akár a hiba kijavítására, illetve, hogy a kérelmező írásos választ felvázolja a motívumok a kérelem elutasítását.

Végezze el a szavazói listák kezdete után szavazatszámláló.

Magyarország a területi elv a választások megszervezése. Választásokat kell tartani a választóiknak.

Választókerület - Választási területi egység által kialakított eljárás által létrehozott törvény a választások. 1

A választási körzetek alakulnak a következő követelményeknek:

- közelítő egyenlőség választókerületek száma szerint a szavazók a standard eltérés az átlagtól választói ábrázolása nem több, mint 10%, és a távoli és külső területeken - nem több, mint 15%; megalakult a választási körzet területén kompakt tartózkodási bennszülött népek az eltérés az átlagtól képviselet kvóta szerint a törvények és más normatív jogi aktusok meghaladhatja ezeket a határértékeket, de nem több, mint 30%. Ez a követelmény nem alkalmazható, ha a szövetségi törvény a kötelezettséget létrehozó oktatás nem kevesebb, mint kongresszusi kerületben területén minden tárgya tartozik.

- választókerületben egyetlen területnek: tiltva a létesítmény a választási negyedben nem határos egymással területeken, kivéve azokat az eseteket által létrehozott szövetségi törvények és jogszabályok alanyai tartozik.

E követelmények figyelembe veszik a közigazgatási és területi felosztását.

A szavazás és a szavazatszámlálás alkotnak szavazóhelyiségek. Körzetében kell alakítani vezetője a község egyeztetve az illetékes választási bizottságok, figyelembe véve a helyi és egyéb feltételek, annak érdekében, hogy maximális kényelmet választók az arány nem több, mint 3000 választópolgár egy szavazóhelyiség, de legkésőbb 30 nappal a választás napja előtt.

Az határait szavazóhelyiségek nem átlépni a határait választási körzetek.

Azokon a helyeken, ideiglenes tartózkodását szavazók a távoli és külső területeken, a hajók a tengeren a választás napján a tengeren, és sarki állomás képezhető ugyanezen határidőn belül, és kivételes esetekben - legkésőbb 5 nappal a választások előtt nap. Szolgálatot szavazás általában szavazóhelyiségek. Szavazóhelyiségek is kialakítható katonai egységek.