Nikolay Vagner

- Nagymama, mi az a mese? Miért van szükség erre; ez az egész egy hazugság, egy elképzelés? Volt valaha olyan ruhát a földön, de a repülő szőnyegek, boszorkányok és varázslók?

Nagyi nézett unokája révén az ablakot a Tompakova keretet, amelyben minden egyes üveg jó volt penny, nézett, mosolygott gyengéd, kedves mosoly, megigazította harisnya és zsebkendőt, megveregette Vasya és azt mondta:

- Nos, ülj le, figyelj!

És unokája azonnal leült egy székre nagyanyja lába, mert hallgatja meg mindig is egy vadász halálát.

- A hegyek fölött a völgyekben - eleje óta a nagymama - for-okianami tengerek, a folyók gyors homok nagy tételben mocsarak Tryasuchev a bojtorján sűrű területen Truhtanskoy királyságában Murzahanskom élt jártak király Albazar queen Nayan és lánya Almar, tiszta elme. Az egész világon nincs szebb lányok Almar-lelket. Úgy fog emelkedni - és az összes füvet fog emelkedni, akkor - minden madár repül a háta mögött. Her nap sétál vele simogató szél, és az egész nép rajta nem Szerelem elég.

- Nos, Almar kedvesem - mondta a király Albazar - akkor be a tizenhatot, felnőttkor, és meg kell ünnepelni azt, ünnepeljük az egész földön.

És a király követeket küldött és hírnökei a királyságot, közel és távol, minden hívás és felkéri, hogy megünnepeljük minden ment vidám ünnepét, az egész föld Murzahanskuyu.

És kihúzta, hajtott a közeli és távoli országok királyok és királynők, hercegek és hercegnő, királyok és királynők, hercegek és hercegnők, lovagok és bátor lovagok eltávolítjuk. Minden megy, siet, ugrás, repül, a lovak és tevék, szarvasok és struccok, a sasok és a hattyúk, a pillér por, füst igát.

A palota a király ünnepén Albazara frissített, javított. Minden kristály torony mossuk, tisztítani.

Minden ezüst tégla tornácok törölte. Mindegyikük ragyog, ragyog, és minden a feje és arany kupolák csillogó, mint a hő, éget boldog.

És akkor jött az ünnepélyes napon. Minden állandó félkörben magas tornácon és előtte is, a nagy ezüst szék ül Almar-lélek, és minden szépsége, mint a nap játszik és világít. Ott ült egy ezüst ruha, arannyal hímzett minták, díszes gyöngyök, féldrágakövek megszórjuk.

A hetvenkedő hősök, bátor lovagok, fejedelmek, a herceg, hercegek és fejedelmek lóháton a pálya szélén ül divuyutsya csodált, és mindenki készen áll rá a tűz és a serpenyőben.

És a zene, csörgők, trombiták trombitálva bannerek fújó, színes zászlók csapkodott, lebeg.

Ide hírnökei hírnöke fúvócső, royal fog sugározni.

- Hé, te gój esi hetvenkedő hős, dicső nemes lovagok! Ki akar, menjen ki a harcot a tökéletes hercegnő Almar, öröm a szív!

Fújt hírnöke az első alkalommal, hagytam egy dicső lovag Ashour túra, Aksay Prince. Fekete ló alatta, mint a vihar, bozontos és vietnami, és végigsöpör, szét a földön; re orrába láng lövi ki a fülét füst böfögés.

Göndör tollak vörösek is, mint a tűz lángja, fekete magas Shishakov Prince Aksay, ragyogó páncélját vas, gray beard, mint a forgószél söpört, fekete szeme, mint a parázs, éget és éget.

- Hey! - kiáltja hangosan, és integetett a lándzsáját. - Hé, ki szeretné próbálni az erőmet, íz, megverték a tökéletes hercegnő Almar!

De senki sem válaszolja meg hívást, minden csendes, nyomva. Csak a király és a királyné szomorú egymásra, a szívük elsüllyedt, elsüllyedt, az illata baj neminuchuyu. Csatába mentek egy gonosz varázsló, bűvész, ment harcolni a lánya, egy édes, fény Almar kiváló.

És a lányom volt zavarban, ült holtan, mint élve.

Hirtelen felrobbant kovácsolt cső, kimozdul a hátsó sorban a fiatal herceg Maksyutsky fény Yelizar Almanzarych. Fehér kabátot ezüst ragyog. Fehér ló alatta büszkén megy, prések; minden felakasztotta tsatsami arany és csörgők, és csengő ezüst. És a fejedelem, mint fényes hold, ragyogó, mosolygós. Arany fürtök vállára hajlott. Scarlet kalap fehér toll egyik oldalán van csúszva. És ő ül merev felső ajka, jobb kezében lándzsát Damaszkusz, bal kezében - egy erős pajzs kovácsolt.

Halvány, kipirult Almar-lélek szinte sírva; Ránézett az apám, és azt akarom mondani neki:

- Szülő aranyos, otesinka rodnenky! nem vezet, hogy harcolni, nem akarom, hogy valaki másnak a halálát a szépség szívesen.

De a fúvócső kovácsolt. És ugrás, repülő ló Ashura Tour Aksay és a fehér ló Yelizar Almanzarycha helyszíni költségek, tedd a füled és pata ütemek, a két fél.

Mint a forgószél, futott a varázsló a herceg -, hogy egy fehér ló hajlított. Szétszórt Ashour Tour Damaszkusz Aksay lándzsa és a sújtotta őket. De a herceg zárt pajzs erős és egyenesen a pajzs földeket lándzsát. Splitboard - nem tudott ellenállni. Ashour Tour Aksay repült és nekiment egy ló a palánkra.

Lépcsőzetesen varázsló elvörösödött, elsötétített, dühösen megüt a fekete ló a nehéz buzogányt, és a ló Megharagvék, gyulladt, mint egy őrült, megpöccintette fehér lovon Yelizar, és nem tudott ellenállni a fehér ló: a műsor a földre, és repült vele Eleazar.

De nem éri el a földre, mint egy toll, ugrott talpra, megfordult egy fél fordulatot, és túra Aksay megpördült, megpördült, és megüt egy lándzsa egyenes Elizar Almanzarycha.

Kampós lándzsa páncél varázsló és magas az ég dobta Ashura Tour Aksai. Sorcerer és levette a sípot fakadt nedves föld, hogy a por oszlop ment minden Knights felszisszent.

Yelizar Almanzarycha vezetett a király trónra. Felállt a székről Almar szép, rózsa gyönyörű vörös nap felkelt, elpirult, mint a pipacs. Egy térd előtte esett Eleázár és kötötte a vállán, egy ezüst sál, és remegett az egész, megfordult, dobott egy nyíl, hogy a mellkas otesinke édes.

Egy cső zümmögő játszani dob, dob csörgő, gyűrű; Tengerentúli dobok szétszórják frakció.

És a vendégek, királyok és hercegek, lovagok merész és bátor lovagok emelkedett a helyükről, sikoltozva, felemelt karral.

- Üdvözlégy Eleázár Prince Maksyutsky és Almar szép.

Egy szolga kravchy túl, elkészítették a lábak centenáriumi méz medve pezsgő serlegek, bor tengerentúlon.

Eleázár és Almar a király Albazara állni.

Mind az öröm a szívét kulcsfontosságú találatot és habok. Mindkét szem égő, izzó, és nem tudnak vesznek egymástól.

És mentek fogadások annyira szórakoztató. Lakoma vendégei naponta, vagy két, vagy egy egész héten, a menyasszony vőlegény becsületét, és a menyasszony és a vőlegény, mint a galamb szürke, turbékolnak és miluyutsya.

Egy hét telt el, mint egy repülő nap, és kinevezett egy esküvő három nap alatt. Próbáljon egy esküvői ruha Almar, féldrágakövek feldíszített, és ebben a ruhában megvilágított szépsége és gyönyörű féldrágakő Elizar Maksyutskomu látszik. Aztán jött a előestéjén az esküvő - a vendégek várnak, majd a lakodalmas készítünk. És a konyhában száz vagy két séf készít, készítsen egy nagy ünnep az egész világ igazságos. És a király cupbearer kigurul, előkészíti a hordó bor a tengerentúlon, a méz képviselete.

Igen, úgy tűnik, egy rossz óra esküvő kezdődött. Este nepogodushka játszanak el. Fekete felhők ponashli, húzta, fedett tiszta az ég. Evil örvények repült - minden szakadt, és söpört végig. Szikrázott, megvillant gyakori villámlás. Az egész menny, mint a tűz és a fehér csillámok és világít. És villám csapott egy régi tölgyfa állt, hogy a királyi udvar, törött, isschepala öreg tölgy. És egy másik villám csapott a királyi ligetben, és lángolt a liget, mint egy őszi levél. Ugrott el a széles tornácon, Ááá, divuyutsya és a hercegnő, és a hercegnő elbújt a padláson, fúrta a fejét a paplanok, imádkozzatok Perun: elvenni, rettenetes Isten, a mennydörgés és a turbulens vihar, oltja a tüzet, megnyugtatja villámok mennydörgés.

Futottam Almar-lélek vőlegénye. Kár volt a régi apai erdőben. A horror, úgy néz ki, mint az égési centenáriumi hárs, tölgyek világi és Eleázár hívta: Gyere, menjünk, nézzük meg közelebbről - felmegy a magas tornyot!

És hallgatni a Almar-lélek; mentek krylchikam, perehodchikam és heves vihar RIP, és vonul. Ő leszedett egy zsebkendőt a fejét hercegnő Almar. Nevetett, és futott fürgén előre. Fierce vihar tépett, csavart vett meleg epanechku fehér váll Almar-lelket. Nevettünk, és még boychee futott előre. Tölcséres, Eleázár rejtette drága epanche menyasszonyát. Szorította a szívét meleg; Azt vihar, I mennydörgés, gondolkodás, te fény és az élet!

Úgy futott fel a torony - vihar RIP és végigsöpör, kopogtat vidám láb; előttük egy tengeri tűz, tüzes felhők felettük, mint egy kígyó, légy, lélegezni tűz és üreges, és a villám villogó éghető mennydörgés rattlesnakes. És hirtelen csavart, ordított a vihar - a forgószél, csík, ütközött szörnyű felhő, hullámos, elfogták és végrehajtani Yelizar.

Félholtan, kiáltotta Almar-lélek, és a panaszos kiáltása egy felhő tört szörnyű nevetés, és megállapította, hogy a hang a gonosz varázsló nevetés Ashura Tour Aksai. Ő tört ki a vihar morajlott, a gördülő mezők, az erdők, és megállt a szörnyű nevetés.

Almar-lélek térdre esett, legyőzve a sáros talajon, mint egy galamb remeg, nyögi, sír, palackozzák.

Gyűjtött, futott kedves vendégeket. Rohant és otesinka aranyos, leesett mellett szeretett lánya, térdre esett, felveti azt kérdezi, és elsápadt, mint a halál, szakálla fehérebb, fehérebb, mint a hó fehér.

Lebegett, megzörrent el, bátor lovagok és nemes lovagok, kiáltás, hívja az ő szolgái hűséges.

- Goy te, hű szolgám! Hasznosítsa inkább szellemes lovak, készítsen egy erős fegyver!

Egy órával később, miután összegyűlt, balra, ugrás, repül közvetlenül a vár magas, a zár Ashura Tour Aksajskogo, hogy áll a tetején, a meredek meredekebb. Minden fekete várat felhősödés csomagolva, és verte ki a felhő villám, rohanó minden irányban, és a villám, ledönteni. Sem hajtás sem nőtt, a hatalom nem veszi az ő kezét, és a felhők gonosz nevetés csörgők, nyúlik, nevetés gonosz varázsló Ashura Tour Aksai.

Hirtelen ordított, morajlott át a várat, mint a mennydörgés hangja kiszámíthatatlan Ashura Tour Aksai.

- Goy, bátor lovagok! Jól van merész! Noble Knights! Nincs hatalmad Yelizar Prince Maksyutskogo, elvenni tőlem. Menj békével chip jött. Viszi Almar visszajelző szív-mandátum: ha ő szereti a vőlegényét, gyere rávenni az én erős zár. Ne fogja vissza az erő visszavonja az egyszerűség, a jóság. És mondd meg neki, ha ő szereti a vőlegénye, nemhogy jöjjön félelem nélkül, félelem nélkül, sem villám sem villám, és sötét az éjszaka, sem a gonosz vihar.

Knights lovagolt csökkentette távolítsa el a fejét, visszament, vitték a rossz hír.

Almar heard dühös megbízás felszökött, felébresztette az összes, menjünk megy hamarosan.

És a kagylók, elment Almar-lélek; hozta az apja anyja, kedveseim; levezethető végzett közlekedési útvonal a tornyok; Csak a könnyek, miután a saját megjelenését.

Ez az út Almar-lelket. Nochka sötét rastemnaya. Wicked vihar revmya üvöltő, böfögés és mérges az eső veri, ostorok és gyors láb. Fenyegető mennydörgés, villámlás, tűz nyilak.

Boudreau van Almar-lélek vidám, de nem nézett semmit. Egy a fejében, Dumka meleg: ez szabadít fel más édes, Yelizar szeretett. És ez a két óra, és megy minden éjjel. A reggel Hajnal világítva. A fehér fény a Nizám kúszik, a réteken terjed ki. Almar-lélek jött meredekebb-meredek, és elindult az ösvényeken kígyó.

Slip lábát a nedves kövek, megbotlik, run-zaj folyik a hegyre, hogy le fürge láb. Almar jelentése a lélek semmi néz. Egy vele szívében Hot gondolat: én felszabadítja a vőlegénye, Yelizar szeretett!

Azt kezdte megközelíteni a hegy tetejére. Kiderült hegy raskutalas. Elvitték a fekete felhők, és a vár előtte, mint egy kis zacskó, hogy legyen. Elvitték a mennydörgés, villámlás, csak forgószél könnyek, zümmögő, jön le fürge lábon.

Almar kiiktatott vár háromszor sétált a kapu előtt megáll, és ki a kapun, mászik kúszik szörnyű prestrashny kígyó-sárkány gonosz. A fején éles gerincet kilóg a szájából láng legyek. Gonosz szeme fényét, és éget a hátán a denevér szárnya lebegés, és a farka, mint egy kígyó szél, másznak, vonagló.

Odaadtam neki karmos mancsát, feszített, szét vele.

- Stop! - mondja - szép leány. Várj, Almar szép lélek! A hiányzó váltságdíjat ajánlatot. Szabad ezen a világon nem csinál semmit.

- Mit fogok adni neked? - Almar-lélek azt mondja - nem velem-Moshny kincstár. Azt akarom, hogy az én nyakláncot gabona burmitskogo? Szeretné, hogy a dió hevedert?

- Nem kell egy nyaklánc és egy hevedert. Vigyázz a maguk számára, és adja meg a kislányos, világosbarna copf: jó kis csaj podstilyshek.

Almar megragadta a fejét, kapaszkodott, elborzadt. És ki a hevedert tier nyársat forgatta Rusal Spit, kislányos szépség - köpött a földre húzódik. Imádtam a kaszát Elizar, szeretett fény, csókolózás, kegyelem, minden nap unwinds fonva, mondván: „felnősz, nyárson aranyos lány nőnek öröm a szívét!”

És Almar-soul gondoltam adok, azt mondják, a visszafizetés az út egy kedves barátom a szíve. Gondolat, megnézte a kaszát utoljára, megcsókolta, azt mondta:

„Búcsú, a leánykori szépség, mérföld te nekem a legjobb barátom: így a lélek számára, nem csak az én kosynku!”

- On! - mondja a kígyó-sárkány - veszem a kaszát. Én nem bántam meg.

A kígyó-sárkány nem várja-repeat, ugrott, ugrott, hamknul fogak és eszik egy kicsit off-lány copf.

Megrázta a haját Almar-lélek, megrázta, mosolygott: „Ez egyszerű és könnyű a szívemben, - gondolta, - én vagyok közelebb a szeretett barát.”

Ő tolta a kígyó-sárkány kapuk erős; széles kaput oldatot.

- Nos, menj most - kiáltja, - rövid hajú lány a vár Ashura Tour Aksai! Követelmény vőlegénye drágám!

Lépett belépett Almar-in zuhany perehodtsami részeket. A magas falak minden oldalról kissé megemelkedett látható a tetején az ég szürke. Mászik a lába alatt heves kígyó. Creep, sziszeg, mondván:

- Felengedés minket, tisztességes lány, kiolvasztás, fehér mellkas, hagyja aludni, feküdni, meleg vér szopni!

Almar folyamatban lélek nélkül nézi őket; Magától a hosszú folyosón, és mélyebb, egyre mélyebbre és mélyebbre a folyosón nyirkos föld alá.

Ülj le az oldalán a nagy varangy kő szürke, zöld viszont a hatalmas szemét, és hatalmas szemei ​​égnek, világít a sötétben. Peep, gonosz denevérek repül; lézeng Almar, megihatnál.

Abbahagyta Almar-lelket. A szíve egy fehér mellkas reszket. Könnyek jönnek a belvároshoz közel, a széles mellkas zúzott, a torok megragad, rázza. Almar megállt, felkiáltott hangosan:

- Goy te! Hol vagy, kedves menyasszony! Hol van, a fény a lelkem, Elizar Almanzarych?

És hirtelen hallja a mélyen a föld alatt, a sarokban, megadta a választ Elizar Almanzarych.

- Itt vagyok, galambom lélek, itt vagyok, drágám Almar!

Felkeltette a szív, a lélek felkavarta. Elkápráztatta a mellkasban, a szeme elsötétedett, elborult, könnyek a szemébe három patakok folyt.